http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/13-iq100/1399-kifeherithetik-az-eget-a-geomernokok#sigProIdca15d6262d
A kék ég fátyolosan fehérré válhat, ha a geomérnökök fényvisszaverő aeroszolokat pumpálnak a felső légkörbe a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében. A kritikusok már korábban is figyelmeztettek ennek a lehetőségére, most azonban számszerűsítették a hatást.
Szulfát aeroszolok bejuttatásával a légkör felső régióiba elméletben csökkenthető a globális felmelegedés, a részecskék ugyanis visszaverik a beérkező napfény egy kis százalékát. Mindazonáltal a mesterséges fényvédelem a megmaradó fény egy részét is szétszórja, méghozzá a légkörben, ami 20 százalékos csökkenést jelent a felszínt közvetlenül érő napfény mennyiségében, növelve a lágyabb diffúz, szórt fény szinteket, mondta Ben Kravitz, a kaliforniai Carnegie Tudományos Intézet kutatója.
Ennek azonban járulékos hatásai lehetnek az életre és az emberi technológiára. A közvetlen napfény csökkenése egyértelműen kedvezőtlen hatást gyakorol a napenergia iparra, ugyanakkor a közvetett napfény fokozza a fotoszintézist. A legszembetűnőbb hatást azonban az égbolton fogjuk tapasztalni. A tiszta ég kékje a levegőben található molekulák fényszórásának köszönhető. A szórás sokkal erősebb a rövid kék, mint a hosszabb vörös hullámhosszokon. Az aeroszol részecskék sokkal nagyobbak, mint a levegő molekulái, ezért jóval erősebben szórják a vörös fényt, ami tompítja a kisebb molekulák által szórt kék fényt, fényesebbé és fehérebbé téve az eget.
Kravitz kiszámította, hogyan befolyásolják a szórt fény spektrumát a 0,1-0,9 mikrométer átmérő között váltakozó részecskék, és hogyan befolyásolja mindez az ég színét. A mérettartomány közepén elhelyezkedő átmérőjű részecskék jóval fehérebb eget eredményeznének. A hatás a nagyvárosoktól távol eső területeken lenne a leglátványosabb, ahol a légszennyezés alacsonyabb, azonban a hatások előrejelzését több bizonytalanság is beárnyékolja.
Ilyen az aeroszolok mérete, még nem tudni, hogy a geomérnökök milyen átmérőjű részecskéket alkalmaznának, illetve azt sem, hogy ezek a méretek hogyan változnának az idővel, ahogy a részecskék összetapadnak. Craig Bohren a Pennsylvania Állami Egyetem meteorológusa és légkörtudósa szerint egy bizonyos, "nehéz vitatni azt az állítást, mely szerint a részecskék növekvő légköri koncentrációja meg fogja változtatni az égbolt színét és fényességét".
Forrás: sg.hu Kattintson ide...
Kapcsolódó blog bejegyzés:
A chemtrail csík – valóság vagy kitaláció? Kattintson ide...