A halált általában a feketével azonosítjuk, egyes férgeknél azonban egy fluoreszkáló kék jelenti a véget, a Caenorhabditis elegans fonálféreg halálakor ugyanis egy fényes kék fény áramlik végig a testen. Kutatók először vizsgálták meg ennek a folyamatnak a biológiai mechanizmusát és egy egészen váratlan forrásra bukkantak.

A feltevések szerint a halál kék hulláma egy pigmentnek, a lipofuszcinnak, más néven öregedési pigmentnek köszönhető, ami a fehérjék és zsírok oxidációs károsodásakor alakul ki, ahogy azt az emlősök sejtjeinek öregedésénél is megfigyelték. Az elmélet igazolásához David Gems, a University College London kutatója munkatársaival erősen oxidáló közegnek tettek ki C. elegans-okat, aminek meg kellett volna növelni a lipofuszcin szinteket, ezáltal a fluoreszkálás szintjét. Ez azonban nem következett be.

Gems csoportja mikroszkóp alatt tanulmányozta a fonálférgek utolsó óráit. A sejthalál minden esetben ugyanabból a területről indult ki, a férgek beleiből. További vizsgálatokkal kimutatták, hogy a sejtek halálával kalcium szabadul fel a bélben, ami beáramlik a környező sejtekbe további sejthalálokat eredményezve, illetve egy vegyületet, antranilsavat szabadítva fel a lizoszómákból, a sejt védekezési mechanizmusában és anyagcseréjében szerepet játszó, a citoplazmában elhelyezkedő sejtszervecskéből. A sav fluoreszkálni kezd, amikor találkozik a sejtet körülvevő citoplazmával, aminek magasabb a pH értéke, mint a lizoszómák belsejének.

A folyamat tanulmányozása az emberi egészségbe is érdekes betekintésekkel szolgálhat. "Egy szélütés, vagy egy szívinfarktus esetén a sejteket a vérellátás elzáródása pusztítja el" - mondta Gems. "Az elhalt területet élő sejtek veszik körül, azonban ez a terület elkezdheti a környező sejtek pusztítását. Ha megértjük, hogyan működik ez a halálos terjedés a C. elegans esetében, akkor egy nap talán csökkenthetjük a hasonló károsodásokat a betegeinknél".

Forrás: sg.hu Kattintson ide...