Neil Harbisson színvak. A fejében egy olyan kibernetikus implantátum található, ami lehetővé teszi, hogy hallja a színeket. A technika a szervezete része, és szerinte a többi embernek is ki kellene terjesztenie az érzékelését.

Ő az első ember, akit hivatalosan is elismertek kiborgként. Az ok: a fejében hord egy kibernetikus implantátumot, egy chipet, amely össze van kötve egy antennával, amin egy elektronikus szem található. A 31 éves Harbisson színvak és eddig a világot kizárólag a szürke árnyalataiban látta. Ugyan az elektronikus szem segítségével sem látja a színeket, de képes hallani őket. Az úgynevezett Eyeborg egység ugyanis a színeket hangokká alakítja át és ezeket továbbítja a chipnek, ami lehetővé teszi Neil számára a hangok érzékelését. Több mint tíz évvel ezelőtt kezdett kísérletezni az Eyeborggal és ma már vannak kedvenc színei. "Úgy öltözöm, ahogy az jónak hangzik" - jegyezte meg. 2010-ben Moon Ribas koreográfussal együtt megalapította a Cyborg Foundationt, amelynek a célja, hogy az embereket hozzásegítse a kiborggá váláshoz.

"Kiborgnak lenni azt az érzést jelenti, hogy a technika a szervezetem része. Tehát nem egy külső elem. Akkor éreztem magam először kiborgként, amikor elkezdtem színesen álmodni. Az agyam az álmaimban létrehozta a színek hangjait. Ez volt az első alkalom, amikor éreztem a technika és a szervezetem közötti kapcsolatot. Körülbelül öt hétig tartott, amíg elmúlt a fejfájásom, eleinte ugyanis a testem kivetette magából a technikát. De öt hét elteltével többé-kevésbé megszoktam, öt hónap után pedig az Eyeborgra már a testem részeként tekintettem. Kezdtem érezni a színeket, álmodni velük és hirtelen lettek kedvenc színeim."

"A társadalom nem szokta még meg, hogy olyan embereket lásson, akik egy antennát hordanak a fejükön. Minden lehetséges reakcióval találkoztam. Egyesek rám mutatnak, mások nevetnek rajtam. Megtagadják tőlem a belépést az üzletekbe vagy a mozikba. Alighanem azt hiszik, hogy filmezek vagy kémkedek. A repülőtereken is gyakran megkérdeznek az antennámmal kapcsolatban, de javult a helyzet, már csak azért is, mert ilyen esetekben megmutatom az útlevelemet. Nagyon sok levelet kellett írnom az illetékes hatóságoknak, van ugyanis egy törvény, ami tiltja az elektronikus felszerelések viselését az útlevélfotókon. Az Eyeborgot ezért nem is fogadták el, de én nem tágítottam és elmagyaráztam a hivataloknak, hogy ez a felszerelés a testem része. Ezután orvosi igazolást kértek, ezt is meg is tettem, ezután végül engedélyezték, hogy az útlevélfotómon rajta legyen az antennám is" - osztotta meg tapasztalatait Neil Harbisson.

Moon Ribas szerint az embereknek azért kellene kiborgokká válniuk, hogy kiterjesszék a képességeiket és az érzékelésüket. Furának tartja, hogy míg a testünk növekedésére vagy a tudásunk bővülésére teljesen normális dologként tekintünk, addig az érzékelésünk esetén nincs változás. Ők ezt a területet akarják kutatni azért, hogy jobban megértsék azt a világot, amiben élünk. A kiborgok jogai kapcsán a társadalmi integráció még megoldatlan, a tapasztalatok alapján bizonyos helyekre nem léphetnek be, mert elektronikus részeik vannak. Ők azonban ezeket az egységeket nem vehetik le egyszerűen, hiszen nem úgy hordják őket, mint más a szemüvegét vagy övét. A technika a testük része, vagyis azoknak a személyeknek a jogait akarják megvédeni, akik maguk jelentik a technológiát.

"Az érzékelésünk kiterjesztésére már nagyon egyszerű technológiákat is használhatunk. Amennyiben például valaki elhelyez egy kis méretű infraszenzort a feje hátsó részén, akkor érezheti, hogy mi történik mögötte, ez pedig lehetővé teszi a tér egy teljesen újszerű érzékelését. Jelenleg alapvetően a kezeinkkel használjuk a technológiát, most kezdjük el hordani is. Néhány év múlva ez teljesen normális dolog lesz. A kiborgok azonban nem csupán magukon hordják a technológiát, hanem ők maguk a technológia. Nem viszem magammal az elektronikus szememet, hanem van egy elektronikus szemem. Ez nagy különbség. A technikával jó és rossz dolgokat egyaránt lehet tenni és ezen nem változtat az, hogy valaki kiborg vagy nem. Nem aggódom a magánéletem miatt sem. A Facebookkal felnövő generációnak más elképzelése van a magánszféráról. Ez egy nagy társadalmi változás. Lassan meg kell szoknunk, hogy minden nyilvános lesz és nem lesz többé magánélet. Nincsenek titkok, talán még a fejünkben sem" - hangsúlyozta a 31 éves férfi.

Harbisson végül leszögezte: soha nem lesz olyan, hogy mindenki kiborg lesz. Nem fogunk kiborgokként születni, de úgy gondolja a 2040-es években már teljesen normális dolog lesz olyan emberekkel találkozni, aki integráltak a testükbe bizonyos elektronikus részeket. Ribas hozzátette, hogy napjainkban még félnek az emberek a technológiától. A kiborgok azonban megszabadították magukat ettől a félelemtől és kísérletezni akarnak.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...