Az agár sisakoskosbor a legkorábban nyíló és leggyakoribb orchideánk, az országban sokfelé találkozhatunk vele. Az orchideák igen fajgazdag csoport, közel 23000 fajuk él a világban, hazánkban is mintegy 70 faj képviseli őket.

A hazai fajok virágai aprók, rendszerint 0,5-1cm között mozognak, azonban szinte kivétel nélkül hosszabb-rövidebb fürtökbe tömörülnek, így megjelenésük igen dekoratív lehet. Bár az orchideák – magyar megnevezéssel: kosborok – virágai igencsak eltérőek lehetnek szín, alak és méret szempontjából egyaránt, felépítésük alapvetően egységes. „Szirmaik” két körre különülnek: a külső és belső lepellevelek száma egyaránt három. A belső lepellevelek része a mézajak is, amely a többi lepellevélnél rendszerint nagyobb, és általában színesebb, erősebb mintázatú is, gyakran karéjos szerkezetű – a megporzó rovarok leszállóhelyéül szolgál.

További jellemzője a kosboroknak, hogy az átlagosnál jóval gyakoribbak náluk a színbeli eltérések, mint más fajoknál. Az általában lila virágok mellett igen sűrűn találkozhatunk csökkent festékanyag-tartalmú fehér, vagy a szokottnál jóval világosabb színű virágokkal, illetve több színanyagot hordozó, sötét virágú példányokkal – valamint a köztük lévő színárnyalatok számos változatával.

A legtöbb hazai kosbor un. pionír fajként viselkedik, vagyis nyílt felszíneken (pl. felhagyott homok- és tőzegbányákban, gyepek felnyíló foltjain) jelenik meg, de ideális élőhelyi feltételek, a gombakapcsolat (mikorrhiza-partner), és a megporzó rovarok jelenléte esetén tartósan képesek megtelepedni a zárt gyepekben is. Egy-egy tő akár százezres nagyságrendben bocsátja ki porszemnél is kisebb magjait bízva abban, hogy néhány közülük olyan helyre is eljut, ahol adottak számára az életfeltételek. Ezután többnyire elég sokáig tart, mire előbújik és virágzik az ifjú kosbor, a piros madársisaknál ez például akár 15 év is lehet.

A legkorábban nyíló orchideánk az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio/Orchis morio). Hegyi réteken, lápréteken, száraz- és félszáraz gyepeken, cserjésekben egyaránt előfordul, így most sokfelé találkozhatunk vele az országban. A Duna-Tisza közén elsősorban homoki sztyeppréteken, illetve a szikesekbe ékelődő löszös magaslatokon bukkanhatunk rá április közepétől egészen júniusig.

Ha szórványosan is, de szinte a teljes Kiskunságban előfordul, így érdemes nyitott szemmel járnunk. Magassága virágzáskor 6-20(-35)cm, tőlevelei sötétebb fűzöldek, a virág általában bíboroslila, a külső lepellevelek zölden csíkozottak. Az egyes virágok mérete 0,5-0,7cm, a füzér hossza kb. 5-8cm, általában 8-20 virág alkotja. A nagyobb állományokban gyakoriak a halvány virágú, akár krémszínű példányok és a különböző színárnyalatok is.  

Mint minden, hazánkban előforduló kosborfaj, az agár kosbor is védett, így gyűjtése, károsítása szigorúan tilos! Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Fotók: Kiss Mónika, Molnár László