Május 28-án lép hatályba a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítását célzó magyar szabályozási rendszer. A szabályok az EU Omnibusz irányelve rendelkezéseit ültetik át, így módosul fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény és az árak feltüntetéséről szóló rendelet is.

Az online vásárlások száma az utóbbi években nagymértékben megemelkedett: a technológiai változások, az online piacterek által nyújtott lehetőségek és a kereskedelembe lépő szereplők számának növekedése a jogi szabályozásban is számos új területet nyitott meg. A dinamikus fejlődés hatására sok ágazatban szükségessé vált a jogi háttér frissítése és a fogyasztóvédelmi előírások aktualizálása.

A május 28-án érvénybe lépő új szabályozás nyomán több fogyasztóvédelmi rendelkezés módosul. Ezek közül kettő különösen fontos: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény és a termékek eladási áráról és a szolgáltatások feltüntetéséről szóló rendelet - hívta fel a figyelmet a DLA Piper Hungary.

Szigorodik a fogyasztók tájékoztatása

Az új szabályok egyértelműen lefektetik az online kereskedők számára a fogyasztók számára történő tájékoztatási kötelezettség részleteit.

Így a jövőben az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést indítanak az adott honlapon, akkor a találatok sorrendje mi alapján állt össze, melyek voltak a rangsorolás fő paraméterei (például az ár, a fogyasztói értékelések, az elérhetőség) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét. Továbbá kötelező feltüntetni, ha a találat fizetett hirdetést tartalmaz és azt is, ha a keresési eredmények rangsorában előbbre került a fizetett termék.

A választás befolyásolására is figyelnek

A korábbi vásárlók véleménye befolyásoló hatással van a fogyasztók döntésére, ezért az új szabályozás értelmében nem szerepelhetnek olyan hamis pozitív értékelések a különböző platformokon, amelyek torzíthatják a választást.

A kereskedők továbbá csak akkor állíthatják, hogy a termékértékelések azt ténylegesen használó fogyasztóktól érkeztek, ha ezt előzetesen ellenőrizték. Ennek módja lehet többek között az előzetes regisztráció, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok vagy a panaszkezelési rendszer kialakítása.
Vége a manipulatív gyakorlatoknak

A manipulatív gyakorlatok (más szóval a sötét mintázatok) a fogyasztók rosszhiszemű befolyásolására alkalmazott módszerek. Ezek közé tartozhat a honlapon bizonyos releváns információk elhalványítása (így például kisebb vagy kevésbé látható betűtípussal történő megjelenítése), a hirdetési szövegek pontatlan megfogalmazása vagy a hírlevélről való leiratkozás megnehezítése.

Az influenszerekkel történő reklámozás csapdáit a fogyasztóvédelmi jog eddig is kiemelten kezelte: minden esetben fel kell tüntetni, ha az adott piaci szereplő ellenszolgáltatás fejében tesz közzé reklámot megjelenítő tartalmat. Számos nyitott kérdést vetett fel időközben az online piac fejlődése (az influenszer fogalma, a reklám idegen nyelven történő feltüntetése, a felelősségi kérdések), amelyekre reagálva a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) frissített tájékoztatót tesz közzé ebben a témában.

Szigorodnak az akciók feltüntetésére vonatkozó szabályok is

Ugyancsak új szabályok lépnek életbe az árak feltüntetésére vonatkozó rendeletben, méghozzá az árcsökkentések bejelentésénél.

A mindössze egyetlen paragrafust (öt bekezdést) tartalmazó új szabálynak való megfelelés várhatóan komoly kihívás elé állítja a magyar kereskedőket: ezt jól mutatja, hogy a témában a kormány Fogyasztói portálján elérhető új útmutató 13 oldalon keresztül részletezi a megfelelés részletes rendjét.

Az új szabályok ugyanis az akciós árak, leértékelések és árkedvezmények kommunikációját korlátok közé szorítják: az árcsökkentéskor a kereskedő köteles megjelölni a fogyasztó részére a korábban alkalmazott árat is (ez azt a legalacsonyabb árat jelenti, amelyet a kereskedő az adott termék esetében az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc napban alkalmazott).

Lényeges, hogy az új árfeltüntetési szabályok nem vonatkoznak a szolgáltatásokra, és a magyar jogalkotó választása alapján a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre (így friss élelmiszerek, pékáruk, vágott virágok).

Hazai tapasztalatok szerint is indokolt a szigorítás

A GVH eddig is vizsgálta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szükséges a fogyasztóvédelmi előírások szigorítása. A versenyhivatal az érintettek jobb tájékozódása érdekében 2020 május közepén már külön útmutatót is elkészített az új szabályokról.

Bár a versenyhivatal várhatóan az első időszakban az óvatosabb beavatkozás, a vállalkozások "terelését" fogja előnyben részesíteni a büntetéssel szemben (különösen kis- és középvállalkozások esetén), később, a gyakorlat megszilárdulásával azonban várható, hogy akár jelentős bírságokkal is számolhatnak az új szabályokat nem kellően tiszteletben tartó cégek.

Az új szabályozás elsődleges célja a fogyasztók védelme, a tiszta és jogilag rendezett online piaci keretek megszilárdítása a magyar jogszabályi környezetben. Az új előírások elősegítik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását, valamint megkönnyítik a jogérvényesítést is – összegezte Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának társvezetője.

Forrás: napi.hu / gvh.hu