A magyarországi elektronikai ipar munkaügyi problémáira hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) és a holland civil kutatóközpont, a SOMO legújabb kutatása.

A számítástechnikai eszközök és műszaki cikkek az utóbbi években a legnépszerűbb karácsonyi ajándékok közé tartoznak. Az ajándékbontogatás közben azonban kevesen gondolnak arra, hogy milyen visszásságok terhelik a divatos elektronikai termékek előállítását, pedig a délkelet-ázsiai gyárakból jól ismert munkaügyi problémák közül számos Magyarországon is jellemző. A szervezetek szerint a bérek nem elegendőek egy család fenntartásához, a túlórák kifizetése könnyen kikerülhető a munkaidőkeret alkalmazásával, több cégnél is gyakoriak a 12 órás műszakok, a csúcstermelés időszakában a kölcsönzött dolgozók aránya meghaladhatja az állandókét, valamint a nemzetközi normák is sérülnek. Ez a legfőbb tanulsága a TVE és a SOMO legújabb, "A Flex szindróma” című jelentésének, amely négy Magyarországon gyártó elektronikai cég – Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn – munkakörülményeit vizsgálta a nemzetközi makeITfair kezdeményezés keretében.

Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményeivel és támogatásaival csábította ide, most a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozásával kedvez. A kutatást végző civil szervezetek azonban kiemelték, hogy a szektor egyáltalán nem hoz jól fizetett állásokat az országba. A Magyarországon legkevesebbet kereső operátorok alapfizetése (231 euró) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek (224 euró).

"A kutatásból kiderült, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjaik számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Arra is felfigyeltünk, hogy a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is”. - mondta Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával. Több olyan munkaügyi probléma is jellemző a vizsgált vállalatoknál, amelyekről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta. Egy másik vállalatnál a munkakörülmények túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék - írják.

A kutatás azt is kihangsúlyozza, hogy a munkatörvény által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkások számára. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon. A munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat.

A rendszer lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz.

Annak ellenére, hogy a magyarországi termelésben dolgozók európai uniós állampolgárok, a törvény nem védi őket eléggé. Irene Schipper, a makeITfair holland projektkoordinátora elmondta, hogy: "A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat, mert azok nagyobb biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, és előírják a 40 órás munkahetet meghaladó munkaórák túlóra árban történő kifizetését. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok olyan fizetést adjanak dolgozóik számára, amely biztosítja a megélhetést, illetve hosszú távon nem lenne szabad rendszeresen kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatniuk”.

Mindezek ellenére úgy tűnik, ezeknek a gyáraknak még így sem éri meg Magyarországon gyárakat fenntartania. A Nokia összesen 2300 embert bocsátott el több lépcsőben, néhány napja pedig a Flextronics jelentette be, hogy 1100 embert épít le Zalaegerszegen, és Sárváron is 700 emberrel csökkentik a létszámot.

Forrás: sg.hu