Magyarországnak meg kell találnia a saját érdekeit az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló transzatlanti kereskedelmi tárgyalásokon - hangsúlyozta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén hétfőn.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a transzatlanti megállapodás lehetősége a feltörekvő gazdaságok óriási prosperitásának ellensúlyozására merült fel néhány évvel ezelőtt, vagyis a kezdeményezésben egy kikerülhetetlen kihívás van.

Hozzátette, hogy a tárgyalások a megállapodásról már zajlanak, bár még meglehetősen éretlen állapotban vannak, és véleménye szerint szinte kizárt, hogy a jövő év végéig a megállapodás a ratifikálás fázisába érjen.

Mikola István ismertette, hogy az eddig megindult tárgyalásoknak három alapvető területe van: az áruk, szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmi és beruházási szabályozások könnyítése, továbbá a szabályalkotási együttműködés és a tolerancia erősítése.

Kifejtette, hogy Magyarország a kezdetektől egyértelmű támogatója a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásoknak, mert az az ország gazdasága számára komoly előnyöket nyújthat, amennyiben az érdekeinket megfelelően tudjuk érvényre juttatni.

Elmondta, hogy a magyar kormány egyértelműen kiáll amellett, hogy az emberi élet és egészség, az állategészségügy és állatjólét, a környezetet, az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók érdekeit védő európai uniós jogszabályok nem képezhetik alku tárgyát, a kereskedelmi megállapodás nem vezethet ezek fellazításához.

A magyar megközelítést ismertetve elmondta: vannak olyan kérdéskörök, amelyekben könnyen partnerek tudunk lenni. Ilyen például a fenntartható fejlődés, az együttműködés a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozásban, vagy a gépjárművek biztonsági előírásaira vonatkozó szabályozásban, továbbá az állat- és növényegészségügyi kérdések. Az államtitkár szerint e területeken a magyar érdekek nem sérülnek, sőt lehetőségek nyílnak számunkra.

Ugyanakkor vannak Magyarország számára érzékeny témák is, amelyeknél védeni kell majd az érdekeinket a következő év elején e témákban megnyíló egyeztetéseken. Ezek közé sorolta a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációját, a beruházásvédelmet, a pénzügyi szolgáltatások szabályozását, a tengeri és légi szállítás piacának megnyitását, a közbeszerzéseket és a földrajzi eredetmegjelölések oltalmát.

Az államtitkár ezek közül kiemelte a beruházásvédelmi szabályozást és elmondta, hogy az EU tagállamok és Magyarország is azt szeretnék elérni, hogy a külföldi beruházók és a fogadó államok közötti vitás kérdések rendezésére nemzeti jogi fórumon is legyen lehetőség, ne csak nemzetközi választott bíróság előtt.

Elmondta azt is, hogy a kereskedelmi megállapodás nem érinti a tagországok belső szabályozási rendszerét, így például nem érinti a magyar GMO-mentességet, az ilyen szabályokat a tárgyalásokon tiszteletben tartják.

A bizottsági ülésen ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti tárgyalások titkosan zajlanak, azokról kevés információ áll rendelkezésre, és a magyar kormány által a tárgyalásokhoz készített hatástanulmány sem nyilvános.

Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője szintén nehezményezte, hogy az EU Bizottság titkosan kezeli a tárgyalásokat. Úgy vélte, mivel a tárgyalások nem csupán a vámok lebontásáról szólnak, hanem a szabályozás összehangolásáról, "naív remény" csupán, hogy Magyarország el tudja majd érni GMO-mentességének fenntartását.

Mikola István megjegyezte, hogy szinte valamennyi uniós tagállam panaszkodik a szabadkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos információk hiányára, és számon kérik a transzparenciát.

Forrás: MTI