Pécs 100 éve szabadult fel a szerb megszállás alól. A centenárium alkalmából három pécsi közgyűjtemény – a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, a Janus Pannonius Múzeum, valamint a Csorba Győző Könyvtár – honlapot indít.

A folyamatosan bővülő oldal (szerbmegszallas.hu) forrásanyagok felhasználásával követi nyomon a megszállás alatti eseményeket, s próbálja a mai érdeklődők számára „láthatóvá tenni” a korabeli Pécset.

Az 1918. november 13-i belgrádi fegyverszüneti megállapodás értelmében Magyarország déli területe a Barcs–Szigetvár–Pécs–Baja–Kisszállás vonalig ideiglenesen az antant hatalmakat képviselő szerbek megszállása alá került, így Baranya nagy részét szerb katonák által ellenőrzött demarkációs vonal választotta el a Magyarországtól.

Ennek az évekig tartó elszakítottságnak a trianoni békeszerződés vetett véget, amelynek értelmében a szerbeknek egy éven belül ki kellett vonulniuk a megszállt területről. Száz évvel ezelőtt Pécs lakosságának óriási lelkesedésével övezve a Magyar Nemzeti Hadsereg csapatai visszavették a várost. Ez a 33 hónap jelentős korszakhatárt és meghatározó élményt jelentett pécsieknek, baranyaiaknak egyaránt, felelevenítését és bemutatását a közgyűjtemények kötelességüknek érezték.

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, a Janus Pannonius Múzeum, valamint a Csorba Győző Könyvtár egyesített képeslap-állományát felhasználva, az InnoTeq Kft. informatikusainak segítségével alakítottunk ki egy virtuális történeti teret, amelyben a város középületei, fontosabb terei a mai kereshető térképek mintájára mutatkoznak meg az egykori képeslapok felvételein keresztül, felvillantva azokat a helyszíneket, ahol a kortárs Pécs élete zajlott a megszállás időszakában.

Az egyesített dokumentum-gyűjtemény egy idővonalra vetítve követi nyomon az eseményeket a politika, a közigazgatás vagy éppen a mindennapi élet területéről vett részleteken keresztül. A dokumentumok típusaik szerint (fotók, újságcikkek, képeslapok, visszaemlékezések, hirdetmények) tematizálva, külön-külön is végiglapozhatók.

33 hónap alatt a megszállók a magyarországi politikai változásokra reagálva, különböző eszközökkel igyekeztek megvalósítani az impériumváltást, Pécs és Baranya beolvasztását a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságba. Ennek megfelelően ez az időszak különböző szakaszokra osztható.

Közülük az első – a szerb csapatok megérkezésétől az 1919. márciusi nagy sztrájkig terjedő – szakasz eseményeinek bemutatásával indítjuk el a honlapot, amelyet folyamatosan egészítünk majd ki a soron következő szakaszokkal. Érdemes lesz tehát időről időre visszatérni a weboldalra, és a bővülő adattár segítségével nyomon követni az eseményeket.

Forrás: Janus Pannonius Múzeum