http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/13-iq100/1414-az-orok-fagy-videke-noe-barkaja-a-novenyek-szamara#sigProId43f584fb08
2013-ban Jakutföldön megkezdődik az országos magbunker építése. Az örök fagy, a permafroszt lehetővé teszi, hogy a jövő nemzedékek számára megőrizhető legyen a jelenkori növényi génállomány. Földünkön aggasztó ütemben csökken a biológiai sokféleség, ezért az ilyen génbankok egyfajta Noé bárkáját jelenthetik számos fajta számára, amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget.
A biológiai fajták fennmaradásának problémája világszerte foglalkoztatja a tudósokat. Az egyik lehetőség arra, hogy megőrizzük a jelenkori sokféleséget, hogy „lefagyasztjuk” a genetikai anyagot, megőrizve évekre esetleg évtizedekre a lehetséges felhasználáshoz. A módszer nem egyszerű, de így az emberiségnek rendelkezésére áll olyan „adatbázis” a flóráról és faunáról, amely a későbbi időben esetleg már nem lesz.
A magvakat könnyű megőrizni. Világszerte körülbelül másfél-ezer növényi génbank van. A magbunkerekben közel egy millió féle magot őriznek. Oroszországban jelenleg a N.I.Vavilov Országos Növénytermesztési Intézet a fő tároló, ahol 270 ezer mintát gyűjtöttek össze.
Lehetséges, hogy a közeli években Oroszországban még egy hasonló magbankot alakítanak ki. 2011-ben született döntés a kultúrnövények, a ritka és az eltűnőben levő növényfajták magbankjának létrehozásáról. Akkor kezdődött meg az Orosz Tudományos Akadémia szibériai tagozata Melnyikov Örökfagy Kutatóintézetének területén egy akna rekonstrukciója, Ott alakítják ki a kriobunkert, ahol közel 1900 négyzetméteren több mint százezer növényi mintát helyeznének el. A projekt értékét 180 millió rubelre becsülik, és a tervek szerint 2013-2015-ben valósítják meg. A jakutföldi magbunkert bázisként használva a jövőben nemzetközi növény kriobankot hoznának létre.
A jakutföldi magbunker „természetes hűtőben”, a permafrosztban készül. Egyértelmű az előny: nincs szükség speciális hűtőberendezésekre, melyek az állandó áramforrástól függenek, amelyekben kárt tehetnek olyan természeti katasztrófák a földrengés és a cunami.
Hasonló magbunker épül a Spitzbergákon. Ez a Nemzetközi Magbunker, amelyet a „végítélet napja pincéjeként”is emlegetnek. Itt a világ magbankjainak „tartalék mintái” vannak elhelyezve. Az alacsony hőmérséklet mellett a Spitzbergák előnye, hogy szeizmikus szempontból biztonságos régió.
A jakutföldi kriobank alapja az a sokéves magtárolási kísérlet, amelyet az Örökfagy Intézet földalatti laboratóriumában kezdtek el a hetvenes évek végén. Akkor a laboratóriumban a babfélék több mint 10 ezer magvát helyezték el a Vavilov Növénytermesztési Intézet gyűjteményéből. Később a jakutföldi mezőgazdasági kultúrák és a vadon termő növények további ezer magjával bővült az anyag. 33 év múltán összegezték az eredményeket, amelyek reménykeltőek voltak. Kiderül, hogy a magok igen jó állapotban maradtak, és körülbelül 80-100 százalékban őrizték meg csírázóképességüket.
A tudósok szerint nagy utat kell megtenni a laboratóriumi kísérletektől ahhoz, hogy létrejöjjön a mezőgazdasági kultúrák és a vadnövények teljes értékű bankja. Ebben az esetben lehet majd részleteiben tanulmányozni a különféle növények magvak megőrzésének sajátosságait.
A hosszú időn át tartó tárolásához az első művelet a szárítás. A helyes tárolásban fontos szerepet kap a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma.
A különféle magvak megőrzése azért is lényeges, mert egyre inkább csökken Földünkön a biológiai sokféleség. Az ütem olyan gyors, hogy a fajtakihalást a per vagy kréta végi időszakhoz hasonlítják, amikor kihaltak a dinoszauruszok. Ezt a folyamatot a globális klímaváltozás váltja ki, amikor az új feltételekhez alkalmazkodni nem tudó növények egyszerűen kipusztulnak. A magbankok jelentik az egyik kísérletet arra, hogy Földünk mai növényi sokféleségének legalább kis részét megőrizzük az eljövendő nemzedékek számára. A jelenleg meglevő magbankok lehetőségei nem túl nagyok, de egyes esetekben sikerül visszajuttatni a természetbe a már eltűnt fajtákat. A magbankokban összegyűjtött anyagot a későbbiekben fokozatosan fel lehet használni az éhínség elleni harcban, amelyet az ENSZ korunk egyik legfontosabb problémájának tekint. Természetesen a magbankok nem éléstárak. A funkciójuk továbbra is a minták őrzése, amelyeket majd fel lehet használni fogyasztói célokra is.
Forrás: ruvr.ru