A görög mitológiából ismert Kronoszhoz hasonlóan sok csillag is elfogyasztja ,,gyermekeit”, a bolygókat.

Egy új Nature Astronomy tanulmány szerint akár egy harmaduk is elnyelhette egy, vagy több bolygóját élete során. Az eredményeknek köszönhetően könnyebben ki lehet zárni az olyan exobolygó-rendszereket, melyek nagy valószínűséggel nem tartalmaznak a Földhöz hasonló bolygót.

Kutatók már évtizedekkel ezelőtt megállapították, hogy a csillagok alkalmanként bekebelezhetik a bolygóikat. A kőzetbolygókban magas a nehezebb elemek, mint például a vas, szilícium és a titán koncentrációja, míg a csillagok főként könnyebb elemeket, hidrogént, héliumot, szenet és oxigént tartalmaznak. Mikor egy csillag elnyel egy bolygót, a nehezebb elemek eloszlanak a csillag külső rétegein, árulkodó abszorpciós vonalakat hozva létre annak színképében.

A kutatást vezető Lorenzo Spina elmondása szerint, ha egy csillag rendhagyóan gazdag vasban, de más elemekben, mint például szénben és oxigénben nem, akkor az értelmezhető úgy, hogy korábban elnyelt egy bolygót. A tanulmányhoz 107 olyan kettőscsillag-rendszert vizsgáltak meg, amelyek két Naphoz hasonló csillagból állnak (a Csillagok Háborúja filmekből ismert Tatuin bolygóhoz hasonlóan). A kettőscsillagok ugyanabból a gáz és porfelhőből alakulnak ki, emiatt pedig a kémiai összetételük is gyakorlatilag megegyezik. A kutatásban ezen kívül olyan rendszereket választottak, ahol a csillagok tömege és hőmérséklete közel megegyezett; mondhatni ikreket kerestek.

A vizsgált 107 párból 33 esetben az egyik csillag vastartalma magasabb volt, mint a párjáé. Vas mellett lítiumban is gazdagok voltak, ami miatt még valószínűbb, hogy fejlődésük során elfogyasztottak egy-két bolygót. Habár a Naphoz hasonló csillagok jelentős mennyiségű lítiumot tartalmaznak kialakulásukkor, az életük első körülbelül 100 millió éve alatt el is égetik, így az idősebb csillagokban látva a lítiumtartalékot valószínűsíthető, hogy azok már egy bolygóból származnak.

Emellett az is kiderült az eredményekből, hogy a rendellenes kémiai jellemzőket mutató csillagok legtöbbször forróbbak voltak. Lorenzo Spina szerint ez érthető, mert a forróbb csillagok külső rétegei vékonyabbak, így egy elfogyasztott bolygó anyaga is kisebb térfogaton koncentrálódik, erősebb abszorpciós vonalakat okozva. A kutatás során szerzett adatokból épített modell szerint a Naphoz hasonló csillagok 20 – 35%-a kebelezhet be néhány földtömegnyi bolygót az élete során. Ez előfordulhat úgy, hogy a rendszerben lévő többi bolygóval történő gravitációs kölcsönhatások miatt az egyik bolygó berepül a csillagba, vagy annyira közel sodródik, hogy a csillag elpárologtatja, majd lassan elfogyasztja.

A csillagok bolygófogyasztási szokásait már korábban is vizsgálták, de az új tanulmány jóval nagyobb mintát vett és egyértelmű statisztikai bizonyítékokat mutat fel. A mi Napunk valószínűleg nem nyelt el egyetlen bolygót sem, mert a hozzá hasonló csillagokkal összevetve nehéz elemekben igen szegény. Ez akár a Földhöz hasonló bolygók felkutatását is segítheti: ha egy olyan csillagot találnak, ami már megette egy-két bolygóját, akkor valószínűleg másik rendszerben érdemes tovább keresgélni.

Forrás: csillagaszat.hu / science.org / nature.com