Az AGC 114905 katalógusjelű törpegalaxisból a jelek szerint hiányzik az univerzum rejtélyes anyaga.

Pedig a sötét anyag a legtöbb ismert galaxisban jelen van, és egyfajta kötőanyagként viselkedik, amely egyben tartja a látható anyagot. Bár a sötét anyagot közvetlenül nem tudjuk megfigyelni jelenleg, gravitációs hatásai detektálhatók. Amikor a kozmosz galaxisait nézzük, majdnem mindegyik úgy viselkedik, mintha jelentős mennyiségű plusz anyagot tartalmaz a látható anyagon felül. Ha ez a plusz anyagmennyiség nem lenne, a csillagrendszereket nem lenne képes összetartani a gravitáció abban a formában, ahogy látjuk őket.

A hollandiai Groningeni Egyetem kutatói azonban nemrégiben találtak egy galaxist, amelyben a látható anyag önmagában elég a gravitációs összetartáshoz, és a sötét anyagnak egyszerűen nem jut hely a rendszerről alkotott modellekben. Ahogy Filippo Fraternali és társai mondják, ez persze alapjában nem lenne probléma, hiszen fizikai szempontból semmi gond nincs azzal, hogy a normál anyag egy gravitációsan összetartó rendszert alkot. A probléma a kozmológiai vonatkozással van: a jelenlegi elképzelések szerint a galaxisok keletkezésekor alapvető hozzávaló a sötét anyag. Mivel az anyag univerzálisan jelen van, a galaxisok egyszerűen nem tudnak nélküle formálódni, így az említett törpegalaxisnak is kellene ilyet tartalmaznia.

Az AGC 114905 azonban, amely nagyjából 250 millió fényévre van a Földtől, a jelek szerint nem tartalmaz sötét anyagot. A rejtélyes anyag hiánya szerkezetén is messziről látszik: mivel nincs láthatatlan „ragasztó”, a normál anyag rendkívül diffúz. A törpegalaxis átmérőjét tekintve akkora kiterjedésű, mint a Tejútrendszer, de csak ezredannyi csillagot tartalmaz, mint saját galaxisunk. A szakértők a VLA nevű rádiótávcső-rendszert használták a galaxis megfigyelésére, a teleszkóppal tavaly októberben több mint 40 órát figyelték a csillagrendszert.

Az AGC 114905 nem az első galaxis, amely látszólag nélkülözi a sötét anyagot. A kutatók 2018-ban is detektáltak egy hasonló rendszert, az NGC1052-DF2 katalógusjelű törpegalaxist. A felfedezés kapcsán annak idején parázs vita robbant ki a kutatók között. Egy részük úgy gondolta, hogy a galaktikus evolúció egy új útját fedezhették fel, míg mások azon a véleményen voltak, hogy a sötét anyag nélküli galaxis képtelenség, és csak valami hibáról lehet szó. Azóta azonban más kutatócsoportok is megvizsgálták az NGC1052-DF2-t, és minden jel arra mutat, hogy az első megállapítások helytállóak voltak, vagyis a törpegalaxisban tényleg nincs sötét anyag.

Az AGC 114905 újabb bizonyítékkal járul hozzá ahhoz, hogy léteznek olyan galaxisok, amelyek nem illenek bele a csillagrendszerek formálódásával kapcsolatos jelenlegi modellekbe. Az ilyen galaxisok kapcsán a kutatók elképzelhetőnek tartanák, hogy a rendszerek eredetileg tartalmaztak sötét anyagot, csak az ennek javát hordozó halót (a galaxist körülvevő külső burkot) a szomszédos nagyobb galaxisok bekebelezték. Ezzel csak egy probléma van: az AGC 114905 környékén nincs olyan galaxis, amely erre képesnek tűnik. A holland kutatók jelenleg egyébként egy másik rendkívül diffúz galaxist is vizsgálnak, amely lehetséges, hogy szintén nem tartalmaz sötét anyagot.

Forrás: ipon.hu / gizmodo.com / arxiv.org