A Dél-Kínából előkerült lelet 66–72 millió éves lehet.

A ritka fosszilis embrió az oviraptorok közé tartozik, és a tojásban megőrződött példány izgalmas hasonlóságokra mutat rá a dinoszauruszok és a mai madarak tojásból kikelési viselkedése között. A fészekaljnyi tojást, amelyből az embrió előkerült, 2000-ben találták Kína Csianghszi tartományában, majd a feltárást követően egy múzeumi raktárba kerültek, és gyakorlatilag mindenki megfeledkezett róluk.

A tojások csak a múzeum 2010-es években megkezdett felújításakor kerültek elő ismét, amikor az ott dolgozó szakértők átnézték a raktár tartalmát. Ekkor kezdték vizsgálni a tojásokat, amelyeket 66–72 millió évesre datáltak. A tojásokat több módszerrel is tanulmányozták, és az egyiket fel is nyitották, így találták meg benne a kivételesen jó állapotban megőrződött embriót.

Az embriót oviraptorként azonosították, amely tollas theropodák egyik képviselője volt, és közeli rokonságban állt a mai madarakkal, bár nem tartozott a madarak elődei közé.

A rokonságot az embrió testtartása is megerősíti: a kiegyenesedve 27 centiméteres embrió úgy van összekuporodva a 17 centiméteres tojásban, mint egy mai madárembrió. Teste és gerince követi a tojás görbületét, fejét és lábait pedig a testéhez közelítve, görbítve tartja. A testtartás részletesebb elemzése alapján a dinoszaurusz olyan pozícióban van a tojásban, mint egy 17 napos, pár nappal kikelés előtt álló csirkeembrió. Ebben a fázisban az embrió már úgy tartja a fejét, hogy a csőrét használni tudja a tojás feltöréséhez. Ha nem kerül időben ebbe a helyzetbe, jelentősen csökken a sikeres kikelés valószínűsége, és nő annak a kockázata, hogy a madár elpusztul a tojásban, mondják a szakértők.

A fosszília tehát lehetséges evolúciós kapcsolatot mutat a nem madár dinoszauruszok és a modern madarak tojásból való kikelése között. Ami azért érdekes, mert ezt a testtartást eddig a madarak sajátjának tartották a kutatók, de úgy tűnik, hogy a viselkedés már jóval a madarak evolúciós különválása előtt kialakult.

A kutatók persze hangsúlyozzák, hogy egyetlen lelet alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A szakértők elemzés közben több olyan feltevéssel is éltek, amelyre egyelőre nincs bizonyítékuk. Így például az embrió gerince és a tojás tompább vége közti űrről azt feltételezik, hogy ez olyasmi célt szolgálhatott, mint a madártojásokban a kikelés előtt megjelenő és gyorsan növekvő légbuborék, amelyből az embrió először lélegezni kezd. A dinoszaurusztojás esetében azonban egyelőre nem igazolt, hogy erről lehet szó.

A kutatók abban reménykednek, hogy további tojások vizsgálatával újabb hasonlóan jó állapotú embriókra akadhatnak, amelyek elemzésével alátámaszthatják elméleteiket.

Forrás: ipon.hu / gizmodo.com / cell.com