Monsanto… Ezt a szót először hallva a közép-amerikai drogkartellek világára asszociálva úgy vélhetjük, hogy ez a Monsanto bizonyosan valamiféle kolumbiai, vagy esetleg mexikói kokainbáró lesz, amolyan Tony Montana-szerű figura, akinek az íróasztalán mindig púpozott halmokban áll a fehér por. Pedig nem, az Egyesült Államok-beli Monsanto egyike a világ legnagyobb vegyi anyag és vetőmag termelő cégeinek. Az pedig, amivel a Monsanto mostanában foglalatoskodik sokkal nagyobb biznisz a jó öreg kokónál, úgy hívják: GMO…

A Monsanto-t a XX. század legelején alapította meg egy bizonyos John F. Queeny. A vállalat fő profilja kezdetben főként a szaharin nevű mesterséges édesítőszer és különféle gyomirtók gyártása volt. Így telt el pár évtized, mígnem az 1960-as években bekopogtatott a világtörténelem ajtaján a Vietnami-háború, és a Monsanto elnyert egy igazi „bombaüzletet”: a vállalat az amerikai hadsereg egyik fő vegyi anyag beszállítója lett. A legkelendőbb vegyszer katonai körökben akkoriban az Agent Orange volt. Az Agent Orange célja eredetileg az lett volna, hogy helikopterekből kipermetezve megritkítsa a vietnami dzsungel sűrű, néhol szinte átláthatatlan lombozatát, azért hogy a földön harcoló gyalogság számára hatékonyabb légi támogatást lehessen biztosítani.

E célra az Egyesült Államok légiereje ki is szórt Vietnam különféle területeire úgy 70 millió(!) liternyi Agent Orange-t. Ennek nagy részét a Monsanto állította elő, még a hadsereg elől is eltitkolva azt, hogy a gyártási folyamat során a szerben rendkívül nagy mennyiségben halmozódnak fel mérgező dioxinok. Az eredmény vietnámi részről: 400 000 halott és 500 000 torzszülött gyermek a későbbi években. Az eredmény Monsanto részről: jó sok pénz a cég tulajdonosainak zsebében, amiből csak egy kevéskét kellett kárpótlásul kifizetni azon amerikai veteránok számára, akik Vietnam lakosságához hasonlóan szintén kaptak az arcukba egy adagot az Agent Orange-ből.

(Megjegyzés: Agent Orange hatásairól jó néhány fotó fellelhető az interneten, de mivel igencsak megrázóak, ezek közlésétől itt most eltekintünk. Akit mégis érdekel, a Google képkeresőjében az „Agent Orange” kifejezést beírva megtalálhatja őket.)

Más érdekességek is akadnak a Monsanto háza táján. A cég vezetői nemcsak az Agent Orange környezetre gyakorolt hatásainak elbagatellizálásában jeleskedtek anno, de számos kereskedelmi forgalomban kapható termékük a környezetre káros hatására vonatkozó mérési adatait is meghamisították. Az rBGH nevű, szarvasmarháknál használt növekedési hormon készítményüket pedig még akkor sem vonták ki a forgalomból, amikor arról bebizonyosodott, hogy az veszélyt jelent a tehenekre és a tejükön keresztül az emberekre is.

Az ipari felhasználásra – például transzformátorok hűtőközegének – szánt, a Monsanto által gyártott PCB fantázianevű vegyi anyaggal a cég egyik alabamai gyáregysége évtizedekig mérgezte a közeli folyó vizét és ezen keresztül a gyártól nem messze fekvő város lakosságát. Az 1980-as években Missouri állam-beli Times Beach városát ki kellett üríteni a talajba és az ivóvízbázisba bekerült PCB miatt. Az Illinois állam-beli St. Louis egyik peremvárosában is a PCB okozott gondot. Eme szer miatt a lakosság körében ott a legnagyobb a különféle daganatos megbetegedések és születési rendellenességek száma USA-szerte. Azt mondani sem kell, hogy a Monsanto-nak ott is található egy üzeme.

Az USA törvényhozásába beépült igen hatékony lobbistáinak, no meg a rendszeresen „megkent” állami tisztségviselőknek köszönhetően a Monsanto-nak nagyobb összegű kártérítést eddig még nem kellett kifizetnie. Sőt az utóbbi években az USA kormánya nemcsak, hogy szemet huny a Monsanto ténykedése felett, hanem kimondottan támogatja is törekvései elérésében. A Monsanto egyik ilyen, napjainkban igen aktuális törekvése az úgynevezett genetikailag módosított vetőmagok terjesztése világszerte. Nemrégiben sikerült is – az USA-ból jövő politikai hátszelet kihasználva – a cégnek elérnie azt, hogy az EU számos tagállamában megnyíljanak a kapuk a GMO-k előtt.

Felmerül a kérdés, hogy milyen célokat is szolgálnak a Monsanto által oly nagy hévvel terjesztett GM-növények. Talán jobban ellenállnak az aszályos időszakoknak? Vagy éppen gyengébb minőségű termőfölbe is elvethetőek? Esetleg jóval nagyobb termést hoznak mit a hagyományos fajták? Nem. A Monsanto-nál alapvetően kétféle GMO van:

A GM-növények egyik csoportja úgy lett megalkotva, hogy ellenálljon az olyan igen erős, totális gyomirtó szereknek, mint például a Monsanto-féle Roundup. Az efféle gyomirtóból bármennyit ki lehet szórni az adott GM-növényre, abban kár nem esik, viszont elpusztul az összes gyom, és egyéb kártevők is. Jól hangzik nemde? A probléma csak az, hogy nemcsak a kártevők pusztulnak el az erős gyomirtózás miatt, hanem minden egyéb növény és rovar is. Túlzásba vitt gyomirtózás esetén egy adott területen a GM-növényen kívül nem marad semmilyen más életforma. Abban az esetben pedig, hogyha a Roundup fő hatóanyagául szolgáló glifozát bekerül az ivóvízbázisba akár az emberre is ártalmas lehet. Erre volt is példa a közelmúltban Argentínában és Paraguayban. Érdekes az is, hogy a Monsanto csak abban az esetben garantálja növényei ellenállóképességét, hogyha a GM-vetőmagokhoz a Monsanto-féle totális gyomirtót vásároljuk meg. Természetesen igen jó pénzért.

A GM-növények másik csoportjának tagjai genetikailag úgy lettek módosítva, hogy növekedésük során folyamatosan, adott kártevők elleni erős toxinokat termeljenek. Például a Monsanto által forgalomba hozott GM-kukorica azt a Cry1-toxint állítja elő, amely elpusztítja többek között a kukoricamolyt. Papíron, vagy éppen laboratóriumi körülmények között ez még jól is működik, a valóság azonban más. A természetbeli körülmények között jó esély van arra, hogy a toxin nagy mennyiségben felhalmozódjon az adott GM-növény szervezetében és benne maradjon a learatás után is. Innentől kezdve a méreg akár közvetett, akár közvetlen módon, de biztosan eljut az ember szervezetébe. Arról pedig, hogy a Cry1 és a többi GM-növény által előállított toxin hosszú távon milyen hatással van az emberi szervezetre, egyelőre semmilyen információ sem áll rendelkezésre.

A GM-növények tehát korántsem jelentenek olyan üdvözítő megoldást az emberiség számára, mint ahogyan azt a Monsanto állítja. Ráadásul a cég rendre túlbecsüli saját terményei képességeit, és agresszív marketingkampányaiban 45-50%-os többlethozamot ígér a gazdáknak. Így történhetett meg az, hogy Indiában több száz gyapotültetvényes gazda ment csődbe, majd lett öngyilkos amiatt, hogy a Monsanto által méregdrágán nekik eladott GM-gyapot vetőmagok egyáltalán nem váltak be, és a terméshozam messze nem érte el a nem génkezelt gyapot szintjét.

A Monsanto minden eszközzel azon van, hogy a vetőmagok piacán egyeduralkodóvá váljon. A terjeszkedés egyik módszere, hogy folyamatosan vásárolja fel, az olyan nem génmanipulált vetőmagokat előállító cégeket, amik konkurenciát jelentenek a számára. A Monsanto másik módszere az, hogy egy–egy a GM-növényeket elutasító országba különféle úton-módon GM-vetőmagot csempész be, és „elszennyez” velük egyes termőterületeket. Ennek következtében az ország GMO-mentes státusza megszűnik, mivel a GM-növények keverednek a nem génkezeltekkel. Így az adott ország kénytelen engedélyezni GM-vetőmagokat, hiszen a tilalom már nem fenntartható. A Monsanto ezt számos dél-amerikai országban „eljátszotta” már, többnyire sikerrel.

Apró adalék a fenti tényekhez, hogy hazánkban a közelmúltban bekövetkezett GMO-szennyeződés részben Monsanto vetőmagokkal történt. Azt, hogy szándékos volt, avagy véletlen nem lehet bizonyítani. Azonban a történtek meglepő módon hasonlítanak a Monsanto Dél-Amerikában már jól begyakorolt módszerére. Talán még ennél is bicskanyitogatóbb az, hogy a Monsanto és még néhány egyéb GMO-cég nemrégiben megpróbált felvásárolni olyan, világszerte elismert magyar génbankokat, ahol őshonos, elsőrangú minőségű hazai növényfajták magjait tárolják…

A Monsanto terjeszkedéshez felhasznált „kifinomult” eszköztárába nem csupán a felvásárlások, és a területbeszennyezések tartoznak, hanem még valami. Ez pedig a szabadalmaztatás. A Monsanto ugyanis úgy tekint az általa genetikailag módosított növényekre, mint a saját tulajdonára. A Monsanto GM-vetőmagok mindegyikére szabadalmi oltalom van bejegyezve. Tehát, hogyha egy gazda termőföldjére átfújja a szél a szomszéd földjéről a magokat és ezt a Monsanto emberei egy esetleges ellenőrzés során észreveszik, akkor a Monsanto beperli a gazdát azért, mert az jogtalanul használja a vállalat egyik szabadalmát. Kafka regénybe illik, de sajnos ez a valóság. Az ilyen perek megnyeréséből a Monsanto-nak évi 15 millió dolláros haszna származik csak az USA-ban.

A GMO-k kapcsán manapság többen is felteszik azt a kérdést, hogy szabad-e a természet rendjébe ily módon beavatkozni. DNS-eket manipulálni, mérget termelő fajokat létrehozni, vagy adott esetben növényi géneket vegyíteni állati eredetű génekkel. Megengedhető-e, hogy egy vállalat az élőlényeket a saját önös érdekeihez igazítsa. Egyszóval: Szabad-e Istent játszani? Nos, a Monsanto berkeiben erre minden bizonnyal igennel felelnek. Sőt, ők ebből indulnak ki…

Forrás: gepnarancs.hu

Ez a dokumentumfilm a Monsanto-ról, a genetikai módosítás úttörőjéről szól.

Arról az arcáról, amit nem szívesen mutat a média: Kattintson ide...