Immár hivatalos: a tavalyi év volt az eddigi legforróbb, idén pedig ismét rekordok dőlhetnek. Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy ezek a csúcsdöntések az éghajlat természetes változékonyságának következményei.

A NASA és a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) közzétette közös éves jelentését, amelyből kiderül, hogy 2015 valóban az eddigi legforróbb év volt. Mivel az idei év rendkívül erős El Nino-jelenséggel indult, valószínűleg ismét rekord-hőmérsékleteket mérhetünk majd.

A jelentés kiemeli, hogy az eddig mért 16 legforróbb évből 15 az ezredfordulót követő időszakra esik, 2015 azonban még ebből a mezőnyből is kiemelkedik, hiszen 0,14 Celsius-fokkal haladtuk meg az előző év átlagát, ekkora különbség két egymást követő év között pedig 1998 óta nem fordult elő. Mi több, most először emelkedett a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal az 1880 és 1899 közötti időszak átlaga fölé, de a huszadik század átlagát is 0,9 Celsius-fokkal teljesítettük túl. Egyedül januárban és áprilisban nem dőlt meg a havi rekord, ami azt jelzi, hogy már a mostani erős El Nino-hatás előtt egyértelmű volt a melegedés.

A szakértők meg is jegyzik, hogy az El Nino által okozott "rásegítés" ellenére is figyelemre méltó az emelkedés üteme, és mivel az idei év már ezen hatással, azok közül is az eddigi legerősebbel indult, jó esély van arra, hogy ismét rekordot döntünk majd. A NASA egy rövid videót is kirakott, amely vizuálisan is érzékelteti az átlaghőmérséklet (pontosabban az ötéves gördülő átlag) alakulását, ezen pedig jól látszik, hogy különösen az utóbbi 30-40 évben gyorsult fel a folyamat, ami nem sok jót vetít előre.

A párizsi klímacsúcs nagy "áttörése", hogy egy-másfél évtizeden belül talán konkrét intézkedések is történnek majd, ehhez azonban az kell, hogy az aláíró országok betartsák a most tett ígéreteket - és jó eséllyel még ez sem lesz elég ahhoz, hogy ne haladjuk meg a szakértők által tűrhetőnek tartott 2 Celsius-fokos emelkedési plafont.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem voltak tudatában a fenti jelentésnek, melynek adatait a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, megállapítva, hogy az időjárási feljegyzések kezdete óta a 16 legmelegebb évből 15 a 21. században következett be. "Az éghajlat természetes változékonysága önmagában nem adhat magyarázatot a globális meleg-rekordokra, az ember okozta globális felmelegedés azonban igen" - idézte Stefan Rahmstorfot, a tanulmányt készítő potsdami klímakutató intézet professzorát a The Guardian című brit napilap.

Rahmsorf emlékeztetett arra, hogy a meleg-rekordoknak jelentős hatásai voltak: korábban nem tapasztalt helyi hőhullámokat okoztak világszerte, számos emberéletet követelve és súlyosbítva szárazságot, a bozót- és erdőtüzeket. "Elemzéseink azt mutatják, hogy a szélsőséges meleg kockázata megsokszorozódott, mivel beavatkozunk a Föld éghajlati rendszerébe" - tette hozzá. Rahmstorf és munkatársai tanulmánya azokon a statisztikai elemzéseken alapul, amelyekben egybevetették a tényleges időjárási megfigyeléseket és az éghajlatrendszer átfogó számítógépes szimulációját. Ez lehetővé tette, hogy a klíma természetes változékonyságát jobban elkülönítsék az ember okozta klímaváltozástól.

2013-ban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) még azt állapította meg, hogy 95 százaléka a bizonyossága annak, hogy a globális felmelegedés fő oka az ember.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...