Az automatizálás egyre jobban elterjed, de az emberekre továbbra is fontos szerep fog hárulni.

"Kibernetika a modern energetikában és a gyártórendszerekben" címmel tartottak technológiai fórumot Tirolban, ahol a címben szereplő téma körüli problémákat vitatták meg. A felszólalók szerint a gyárak és energiarendszerek hálózatba kötése elkerülhetetlennek tűnik. A kinyert adatokból a cégek optimalizálhatják a különböző folyamataikat, ezáltal hatékonyabban dolgozhatnak majd. Ellenőrizhetők lesznek a gyártási eljárások, a hálózatok elemeinek minősége, a fogyasztás, valamint az egyes alkatrészek elhasználódásának mértéke. A jövőben tömegesen lehet majd személyre szabott termékeket készíteni, míg az áramhálózatokat szenzorokkal és vezérlőmodulokkal szerelhetik fel, így megfelelhetnek a jövő kihívásainak.

Az álmok szépek, de Dawn Tilbury, a Michigani Egyetem kutatója szerint rengeteg kihívással küzd az ipari automatizáció bevezetése. "Sok vállalat régi gépekkel dolgozik, mégis magas minőségű és nagy profitot hozó termékeket készítenek. Ezeknél a cégeknél nehéz megindokolni a drága új beszerzéseket, amelyek lehetővé tennék az olyan számítógépes technológiák használatát, mint a Big Data vagy a felhőkörnyezet. Az új fejlesztések közül sokat csak az új gyárakban alkalmaznak és gyakran kérdéses, hogy ez kifizetődő-e. Az ilyen üzemekben mindig lehetnek meglepetések, például, ha az automatizálás nem úgy működik, ahogy kellene. Ez gyakran arra vezethető vissza, hogy a használt rendszer egy olyan környezeti modellhez kapcsolódik, amely pontatlan vagy nem teljes. A gyakorlatban nem lehet mindent előrejelezni vagy kiszámítani."

Biztató, hogy a kutató szerint az emberek is biztonságosan integrálhatók ezekbe a termelési folyamatokba. "Számos gyártórendszerben egymás mellett dolgozhatnak a robotok és az emberek. Az autóiparban már létezik ilyen együttműködés. Néhány munkahely biztosan el fog tűnni, ahogy a múltban is történt ilyesmi, ha új technológiákat vezettek be. De a gyártórendszeren belül az emberek találják majd ki, hogy miből mekkora mennyiséget, milyen áron és minőségben készítsenek el. A dizájn még mindig kreatív része a teljes folyamatnak és nehéz automatizálni. Az optimalizáló algoritmusok gyakran megtalálhatják a legjobb megoldásokat, de az embereknek kell meghatározniuk a keretfeltételeket" - jelentette ki Dawn Tilbury.

A kritikus infrastruktúrákat vezérlő komplex rendszerek kapcsán a szakember kiemelte, hogy a biztonság minden rendszernél kihívást jelent és ez független attól, hogy automatizált vagy nem automatizált hálózatról van szó. Minden bizonnyal lehetetlen teljesen biztonságos rendszert kiépíteni, ezért jó biztonsági protokollokra van szükség, és ezért fontos, hogy a hálózatok felismerjék a hibákat és a támadásokat. Annak ellenére, hogy az adatok manipulálhatók, nehéz megtéveszteni a fizikát, s a kritikus infrastruktúrák a fizikai törvények alapján épülnek fel. Az energiaellátást 100 százalékban automatizálni lehet majd, de az emberek mindig szerepet fognak játszani a folyamatokban, például meghatározhatják, hogy melyik funkciót kell optimalizálni.

"Már most is vannak robotpilóták a repülőgépekben és néhány vonatban, hamarosan a teher- és a személyautókban is lesznek ilyen megoldások. Miután a legtöbb baleset hátterében emberi hibák állnak, így az automatizált gépkocsik idővel biztonságosabbak lesznek. Talán az ilyen járművek már ma is biztonságosabbak a hagyományos társaiknál, de még nem áll rendelkezésre elég adat vagy kísérlet ennek alátámasztására. Az Amerikai Egyesült Államokban hetente több mint 600 ember hal meg közúti balesetekben, ami olyan, mintha egy 747-es Jumbo zuhanna le. Viszont a jogrendszernek és a biztosítási szektornak biztosan némi időbe telik majd, amíg alkalmazkodik az új technológiához." - hangsúlyozta végül a Michigani Egyetem kutatója.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...