A chilei Atacama sivatag magas-fennsíkján felállított ALMA milliméteres / szubmilliméteres teleszkóprendszer a Napról készített első megfigyelései központi csillagunk fotoszféráját és alsó légköri rétegét lenyűgöző részletességgel mutatják.

A mintegy 5000 méterrel a tengerszint felett a chilei Chajnantor-fennsíkon felállított ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádióantenna-rendszerét elsősorban a távoli, rádióban halvány objektumok megfigyelésére tervezték, de 2014 óta kísérleti jelleggel a hozzánk legközelebbi csillag, a Nap megfigyelésének lehetőségét is elkezdték kipróbálni ezzel a páratlan érzékenységű és szögfelbontású új csillagászati műszerrel. A Nap első megfigyelései mintegy 30 hónapon keresztül történtek és az első eredményeket több, páratlanul érdekes képfelvétel formájában most tették közzé.

Az ALMA egy kiválasztott antennájával 1,25 és 3 milliméteres hullámhosszon készültek az első megfigyelések. Minden bizonnyal a legérdekesebb megfigyelések a 2015. december 18-án látható nagy napfoltról készültek, amely az AR2470-es számú aktív területhez tartozik.

A megfigyelt aktív terület legnagyobb napfoltja a Föld átmérőjének kétszerese és a legbelső, legsötétebb (umbra) részének eddig még soha nem látott részleteit mutatja meg az ALMA 1,25 milliméteren készült felvétele. A napfolt azért látszik sötétnek, mert a helyi mágneses tér szinte megállítja a Nap belsejéből a forró plazma felfelé áramlását, így helyileg alacsonyabb hőmérsékletűvé válik egy időre a fotoszféra ott, ahol ez a helyi mágneses tér erősödés van a napfoltban.

Ugyanennek a nagy napfoltnak és környezetének képe az ALMA 3 milliméteres hullámhosszon készített felvételén. A felvételen a napfolt legbelső, legsötétebb (umbra) része kisebb kiterjedésűnek látszik és a környezete szálas, kavargó szerkezete (mágneses tér által rendezett plazma) is más, mint az 1,25 milliméteren készült képen.

Az ALMA-val akár az egész napkorong egyszerre megfigyelhető az úgynevezett “gyors-letapogatási” technika segítségével. Már egy kis felbontású képen is sok részlet látszik és az ALMA egy antennájával néhány perc alatt elkészülhet a felvétel. Ez alatt a rövid idő alatt a Nap alsó kromoszférája még nem változik meg lényegesen és teljes képet kaphatunk annak fizikai viszonyairól. Az egész napkorongon a fotoszféra-kromoszféra átmeneti tartomány dinamikai és fűtési mechanizmusainak vizsgálata válik ezáltal lehetővé. Egy ilyen az alább bemutatott kép, ami 1,25 milliméteren készült.

A milliméteres tartományban a különböző hullámhosszakon készített napmegfigyelések összehasonlítása a Nap fotoszférája felett közvetlenül elhelyezkedő alsó kromoszféra fizikai viszonyainak megismerésére ad lehetőséget, olyan részletességgel, amire eddig nem volt lehetőségünk, de az ALMA csúcstechnikája ezt ma már biztosítja.

Tehát az ALMA-val készült napmegfigyelések igen ígéretesek és hozzájárulhatnak a Nap működésének, aktivitásának jobb megértéséhez, illetve a Nap bolygóközi hatásáinak, az űridőjárásnak pontosabb előrejelzéséhez is.

Az ALMA teleszkóprendszerrel a Napról készült első megfigyelési eredményeket az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 17-003 számú, 2017. január 17-én közzétett sajtóhíre ismerteti.

Forrás: csillagaszat.hu / eso.org