Kiszivárgott a Nemzetközi Pénzügyi Intézet egy belső jelentése, amely az irányítatlan görög államcsőd és Görögország eurózónából való kilépésének várható következményeit részletezi. Röviden: szinte cselekvésképtelen állapotba hozná az Európai Központi Bankot, miközben a többi eladósodott periféria-államba sokszor annyi pénzt kellene azonnal juttatni, mint amennyit a görög gazdaság vegetáló állapotban tartására költenének.

A görög államcsőd bejelentésével az államadósságot pénzelő befektetők kb. 73 milliárd euró veszteséget szenvednének el, miután Görögország nem lenne képes tovább fizetni a hiteleket, az Európai Központi Bank pedig 177 milliárd veszteséget szenvedne, ami az EKB alaptőkéjének kétszerese. Vagyis nem csak az EKB szenvedne jókora veszteséget, hanem az EKB mozgatható tőkéjét adó befektetők és európai uniós tagállamok. A veszteség ellensúlyozására újabb befizetésekre lenne szükség a tagállamok részéről, ami több országban is a megadott 3%-os küszöb fölé emelné az államháztartási hiányt. A folyamat ezen a ponton újabb megszorításokat és tömeges leépítéseket jelent az érintett tagállamokban, illetve az államadósság-állomány további növekedéséhez vezet.

Emiatt Portugália és Írország azonnali külső segítségre szorulna, ugyanis a főbb befektetők egy lapon kezelik a két államot Görögországgal. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy újabb központi hitel nélkül Portugália és Írország kormányainak mozgástere a nullával válik egyenlővé. Bármelyik eset történik, Portugália és Írország ugyanabba a helyzetbe kerül, amiben most Görögország van. Beavatkozás esetén az uniós intézmények védekező reakciója szűkíti be a két ország lehetőségeit, a beavatkozás elmaradása esetén pedig a befektetői bizalom drasztikus csökkenése teszi meg ugyanezt. A két ország hitelezése az alapvető működések fedezésére 380 milliárd euró plusz forrást igényelne a következő öt évben.

Ha ez a helyzet előáll, azonnal szükség lesz a spanyol és olasz bankrendszer feltőkésítésére, ahol a lakossági és befektetői tőkekivonás együttesen a bankrendszer összeomlásával fenyegetne. Görögország eurózónából kilépése esetén vagy a kormányok maguk pénzelik Spanyolország és Olaszország főbb bankjainak kimentését, vagy a bankok csökkentik a kitettségüket, ami arra kényszeríti az EKB-t, hogy fokozza állampapír vásárlási programját. Ez további terheket róna az EKB-ra, vagyis újabb befizetések kellenének a tagállamok részéről, ami újabb leépítéseket és megszorításokat jelent.

Ezt nem mi mondjuk, hanem a Nemzetközi Pénzügyi Intézet elemzői. Ideje lenne észhez térni végre azoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy az eurózóna átvészeli a válságot, és "végül majd minden rendben lesz". A Szovjetunió felbomlását megelőzően is voltak ilyen hangok, melyek egyre hangosabbak lettek, aztán később szép lassan elhalkultak... A Nemzetközi Pénzügyi Intézet anyaga szerint ez több mint 1000 milliárd euró terhet ró az Európai Unió pénzügyi hálózatára, vagyis nem érdemes abban reménykedni, hogy ennek hatása nem fog érződni közvetlen a magyarországi viszonyokon.

Forrás: jovonk.info

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

Európa összeomlását az egész világ megérezné

Kattintson ide...