Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön - derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján.

Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon - adta hírül a BBC News Honlapja.   

A porszem nagyságú kitinpikkelyek - más néven hímpor - a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét - Lepidoptera.   

Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához.   

"Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok evolúcióját mintegy 70 millió évvel korábbra teszi. Azaz jóval öregebb ez a rend, amelyről korábban azt feltételeztük, hogy a virágokkal együtt fejlődött ki a Földön" - hangsúlyozta Bas van de Schootbrugge, az Utrechti Egyetem kutatója.    

A földtörténeti jura kort (195,56-145,5 millió éve) a nyitvatermő növények, mint a tűlevelűek uralták, amelyek édes nektárt termelnek. Ezek a primitív rovarok ezt a nektárt fogyaszthatták még az előtt, hogy a virágos növények mintegy 130 millió éve kifejlődtek.   

A nemzetközi kutatócsoport felfedezését a Science Advances című tudományos folyóiratban mutatta be, és magyarázatot is adott arra, hogyan terjedtek el a lepkék bolygónk minden kontinensén az Antarktiszon kívül. Az ősi kőzetekből kiderült, hogy ezek az ősi pikkelyesszárnyúak túlélték a triász végi (201 millió éve történt) tömeges kihalást, amikor számos faj elpusztult.

Forrás: MTI / bbc.com / advances.sciencemag.org