Nemzetközi kutatócsapat, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült "belső szigetének" méretét és korát. Az eredményről szóló tanulmány a Scientific Reports című tudományos lapban jelent meg pénteken.

A kutatócsapat egyik magyar tagja, Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek elmondta: a nemzetközi kutatócsapat a geomorfológia mellett más tudományágak képviselőivel is kiegészülve hat évig dolgozott azon, hogy rekonstruálja, milyen ősföldrajzi, domborzati viszonyok uralkodtak az Égei-tengeri vulkanikus szigeten a 3600 évvel ezelőtti, úgynevezett minószi kitörés előtt.    

A sziget képét átrajzoló, hatalmas erejű természeti katasztrófa vetett véget a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a Szantorini szigetén fekvő késő bronzkori várost, Akrotirit is, amelyet Pompeiihez hasonlóan konzervált a több tucat méter vastag vulkáni hamu a modern régészet számára - fűzte hozzá.   

Karátson Dávid rámutatott, hogy a szakemberek sokáig azt gondolták, a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén, amely a vulkán felrobbanásakor beszakadt, hátrahagyva a szigetcsoport ma ismert részeit és belső öblöt. Azonban később kiderült, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin.   

A rangos folyóiratban pénteken megjelent tanulmány újdonsága, hogy a magyar mellett francia, görög, német és angol tudósokból álló kutatócsapat tisztázta, nem csupán az öböl létezett 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is. A kirobbant vulkáni tufaanyagban ugyanis, mint a mákos tésztában a mákszemek, megtalálhatóak és fotóstatisztikai, valamint geokémiai eljárással elkülöníthetőek a felrobbant egykori sziget alkotó anyagának maradványai is - emelte ki Karátson Dávid.   

A kutató hangsúlyozta: a minószi tufa és az egykori szigetet alkotó kőzetek arányának megállapításához fotóstatisztikai elemzést végeztek, a "sziszifuszi munka" eredményeként pedig sikerült megbecsülni a Pre-Kameninek nevezett sziget térfogatát, méretét.   

A sziget térfogata 2,2-2,5 köbkilométer lehetett, vagyis kisebb volt, mint a mai Kameni-szigetek mérete. A Pre-Kameni a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, táptalajt adva Atlantisz legendájának. A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezetőjeként dolgozó tudós.   

Karátson Dávid kitért arra is: a kutatócsapat emellett egy nagy pontosságú radiometrikus módszerrel meghatározta a sziget "életkorát" is, amely az eredmények szerint a minószi kitöréskor mintegy 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó nagy, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés Szantorinin mintegy 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni.    

Hozzátette: a jövőben érdemes lenne tisztázni, hogy a beszakadt kalderaöbölben a minószi tufa anyaga alatt milyen rétegek találhatóak, fellelhetőek-e például a még korábbi vulkáni centrumok maradványai Szantorinin.

Forrás: MTI / nature.com