http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/14-iq-light/11645-az-osszeomlas-szelen-all-a-regi-csernobili-szarkofag#sigProId1b609505ac
Ha ráomlik a romos reaktorra, nagyon nehézzé teheti a jelenleg folyó ártalmatlanítási munkálatokat.
1986-ban a csernobili balesetet követő hónapokban a szovjetek egy ideiglenes struktúrát húztak fel a 4-es reaktor épülete köré annak érdekében, hogy amennyire lehet elzárják a környezettől a reaktorból kikerült radioaktív anyagtömeget és a létesítmény eddigre erősen sugárszennyezett külső anyagait.
Ezen a szarkofág körül 2016 novemberében egy új, modernebb védőburkot helyeztek el, hogy ezen belül folytassák a reaktor és romjai ártalmatlanítását. Ennek biztonságos végrehajtását azonban nagyon megnehezítheti, ha a belső szerkezet magától összeomlik, amire a telepet kezelő cég friss közleménye szerint egyre nagyobb az esély. A régi szarkofágot úgy rakták össze, hogy annak elemeit csak a gravitáció tartja helyükön, és minden egyes instabil belső elem eltávolításával nő az összeomlás kockázata, ami nagyon erős sugárzás felszabadításához vezethet az új védőstruktúrán belül, mondják a szakértők.
Az új, 275 méter széles, 108 méter magas, 36 ezer tonnás „dómot” három évvel ezelőtt emelték, a tartószerkezetet gyakorlatilag egyben, síneken tolva a régi szarkofág fölé, majd gyorsan hozzáadva a borítást. Az új létesítmény célja egyrészt, hogy legalább 100 évig védelmet nyújtson a reaktorból jövő sugárzástól, másrészt belül megkezdődött a romok ártalmatlanításának tervezett utolsó szakasza is, amelynek végső munkálatait idén júliusban kezdték el.
A munka nagyrészt távirányított darukkal folyik, amelyek bontják az instabil részeket, amelyeket aztán ártalmatlanítanak és biztonságos hulladéktárolókba szállítanak. A munka során vették észre, hogy a régi szarkofág egyre ingatagabb, és félő, hogy rövidesen a romokra omlik. Az új védőépületnek köszönhetően ez nem jelent nagy veszélyt a külvilágra, a belső munkát azonban sokkal nehezebbé teheti.
A csernobili atombaleset óta a becslések szerint mintegy 235 milliárd dollár ment el a kríziskezelésre és az ártalmatlanítási munkálatokra. Az új védőstruktúra létrehozása 2,3 milliárd dollárba került, a katasztrófa gazdasági hatásait ugyanakkor lehetetlen felmérni. Hogy hányan halhattak meg a baleset következtében, az komoly vita tárgyát képezi, de egy 2006-os kutatás szerint összesen mintegy 16 ezer áldozata lehetett a felszabaduló sugárzásnak.
Forrás: ipon.hu / chnpp.gov.ua