A párizsi klímaegyezmény aláírását követően érezni lehetett a bizakodást, amely azonban komoly kétkedéssel vegyül, hiszen egyrészt a megállapodásban résztvevő országokat gyakorlatilag semmi nem kötelezi a követelmények betartására, másrészt pedig még az optimális cél elérése sem jelenti a felmelegedés belátható időn belül történő megállítását.

A leginkább veszélyeztetett államok eközben igyekeznek még drasztikusabb lépéseket tenni, hogy megelőzzék a bajt.

Idén több beszámoló is született arról, hogy a mostani az eddigi legmelegebb időszak, nyilván ez is arra késztette a 2009-ben létrehozott Climate Vulnerable Forum tagjait, hogy minél határozottabb módon álljanak ki a radikális változások mellett. Mivel a szervezet a klímaváltozás várható hatásai által legjobban veszélyeztetett országokat tömöríti, a motiváció itt ragadható meg a legjobban, ezzel is magyarázható, hogy a most aláírt új megállapodásban arra kötelezték magukat, hogy teljes mértékben a megújuló energiára állnak át. Ezt a legtöbb aláíró esetében 2030 és 2050 között tartják megvalósíthatónak, vagyis az évszázad közepére már mindannyian felhagynának a fosszilis energia felhasználásával.

A fórum egyben azt is szeretné elősegíteni, hogy az iparosodás korszaka előtti időszak átlagához képest mindössze 1,5 Celsius-fokkal magasabb plafont érjünk el, ami valóban komoly erőfeszítéseket követelne. A párizsi csúcs a tudósok által még elfogadhatónak tartott 2 Celsius-fokos emelkedést tartotta kívánatosnak, ezt azonban az IEA első embere szerint még akkor is meg fogjuk haladni, ha (csodával határos módon) az egyezmény minden részletét sikerülne megvalósítani – szerinte inkább 2,7 Celsius-fok körül lesz az eltérés, ami egyes régiókban már önmagában is súlyos problémákat okozhat. Az sem ad okot a felhőtlen hangulatra, hogy az aláírók közül talán egyedül Vietnam rendelkezik valamilyen hatással a globális folyamatokra, a többiek ugyanis egyrészt méretük, másrészt pedig alacsony fejlettségi fokuknál fogva nem befolyásolhatják a nagy átlagot – itt nyilván meg kellene nyerniük az igazán nagyokat, különös tekintettel Kínára és az USA-ra.

Kína a maga részéről szintén a 2030 utáni időszakban csökkentené a fosszilis energia arányát, addig nem mondanának le ennek növekedéséről, az USA esetében pedig az új Trump-adminisztráció okozhat fejtörést, bár a konkrét terveket és lépéseket illetően egyelőre legfeljebb csak ötleteink lehetnek.

Forrás: sg.hu / Climate Vulnerable