Bill Gates szerint a robotokkal kiváltott munkahelyek az adóbevételeket is erősen csökkentik, mégsem mindenki ért egyet azzal, hogy meg kellene adóztatni a robotokat.

Bill Gates nem kis felzúdulást keltett, amikor február végén azt javasolta, hogy robotadót kellene bevezetni. A Microsoft társalapítójának fő érve szerint a robotok elterjedésével nagyban csökkenhet az állam egyik fő bevételi forrása, a jövedelemadó. Ezért lenne szükség egyfajta robotadó bevezetésére és az így befolyó összegeket szerinte az ápolás vagy a pedagógia területén, illetve az azokhoz kapcsolódó állások támogatására kellene fordítani. Azoknak az embereknek, akik elveszítik a szakmájukat az automatizálás miatt szintén jók lennének ezek az egyébként nehezen gépesíthető álláslehetőségek.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) viszont úgy vélte, hogy Bill Gates egy olyan problémát akar megoldani a robotadóval, amely a valódi világban egyáltalán nem is létezik. A gazdasági adatok ugyanis pont azt mutatják, hogy a robotoknak köszönhetően nőni fog a foglalkoztatás. Mindez egyezik a technológiai forradalmak történeti tapasztalataival. Legutóbb ezt a számítógépek és a szoftverek - például a Microsoft - esetében lehetett látni, a redmondi konszern ugyanis automatizálta az üzleti világot. A technológia használatának megadóztatása pedig negatívan hat a versenyképességre és a foglalkoztatásra.

A McKinsey Global Institute megállapította, hogy a munkahelyek több mint 90 százalékát a jövőben sem lehet majd teljes mértékben automatizálni. A jövő munkavilágában a robotok számos területen támogatni fogják a dolgozókat, vagyis az ember és a gép az eddiginél szorosabban működik majd együtt. Az IFR szerint a robotok alkalmazásának pozitív hatásai a munkaerőpiacra a legfejlettebb ipari nemzetek esetében már most is láthatók.

Az amerikai autóipar 2010 és 2015 között több mint 60 000 ipari robotot állított üzembe, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma 230 000-rel nőtt. A termelékenységgel kapcsolatos legfrissebb OECD-tanulmányból pedig az derült ki, hogy azok a vállalatok, amelyek a technológiai fejlődést sikeresen alkalmazzák, akár tízszer produktívabbak lehetnek, mint azok a piaci szereplők, amelyek nem fektetnek be ezen a területen. Ráadásul a robotadó megdrágítaná a cégek számára a technológiai fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges befektetéseket.

Joe Gemma, az IFR vezetője közölte, hogy a valódi értékteremtést kellene megadóztatni nem pedig a nyereségszerzés esélyét. A gyakorlat pont azt mutatja, hogy a technológiai átszervezések után az adómérleg általában pozitív szokott lenni. Amennyiben bizonyos, például veszélyes munkahelyek meg is szűnnek az ipari robotok alkalmazása miatt, létrejönnek újabbak, amelyeknél jobban megfizetik az embereket és ezáltal nőnek a társadalombiztosítási kasszába befizetett összegek.

Az IFR támogatja az állami és a magánszektor közötti szoros együttműködést, így például az oktatási rendszert fel kellene készíteni az új kihívásokra, hogy a munkavállalók felkészülhessenek a robotok megjelenésére és kihasználhassák azok előnyeit. Nagyon fontos a sokba kerülő bürokrácia leépítése; a robotika polgári jogi kérdéseire már a jelenlegi előírások is válaszokat adnak, ezért nincs szükség további robotikai szabályozás kidolgozására. Az ISO szabványügyi szervezet már létrehozott egy robotikai műszaki bizottságot TC 299 néven, amelynek keretében amerikai, ázsiai és európai szakemberek nemzetközi robotikai biztonsági szabványokon dolgoznak. Gemma hozzátette, hogy meggyőződésük, hogy a robotikai szabályozásokat az állami szektorral, a robotgyártókkal, a robotokat használókkal és a fejlesztőkkel, valamint a kutatási létesítményekkel közösen kell kifejleszteni.

A The Economist gazdasági magazinban megjelent másik vélemény alapján is rossz ötlet a robotadó. Az indoklás szerint egy robot gyakorlatilag ugyanolyan befektetésnek számít, mint egy számítógép, és egy befektetés megadóztatása csak szegényebbé teszi az embereket. Úgy vélik, Gates szerint a robotokba való invesztálás ugyanaz, mint egy széntüzelésű generátor, azaz szociális hátrányok árán növeli a termelékenységet.Ők ellenzik azoknak a dolgoknak a megadóztatását, amelyek lehetővé teszik a gazdaságnak, hogy még többet termeljen, a robotadó ráadásul nem csökkenti a szociális kiadásokat.

Úgy vélik, a valóság sokkal összetettebb annál, mint amit Bill Gates felvázolt. A robotokba való befektetés miatt az emberek többet termelhetnek, míg a robotok megadóztatásával rosszabbul járhatnak az érintett munkavállalók. Ugyan bizonyos dolgozókat valóban kiszoríthatnak a gépek, de összességében az emberek profitálhatnak a dologból, mert az árak csökkenhetnek. Az Economist szerzője szerint nem hogy gyors, hanem pont, hogy túl lassú az automatizáció folyamata, mert jelenleg semmi sem ösztönzi a cégeket fejlődésre, munkaerő-igényt csökkentő technológiák bevezetésére, ha minimálbért fizető munkákért is sorban állnak az emberek. A robotok költségének növelése még tovább lassítaná a folyamatot, és elodázná azt a termelékenységi robbanást, amit a gépesítés okozhat.

A robotok alkalmazási folyamatának lassítása az egészségügyben úgy tűnhetne, hogy hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a szociális stabilitáshoz, de valójában azt jelentené, hogy gyorsabban növekednek az egészségügyi költségek és a munkavállalók nyeresége eltűnhet, vagyis a győzelem pirruszi lenne.

Forrás: sg.hu / economist.com / ifr.org