A gyorsabb számítógépek, a növekvő adatmennyiség és a jobb szoftverek miatt egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges intelligencia. A technológiában Kína vezető szerepre tör.

Az Amerikai Egyesült Államok és az ázsiai állam között egy ideje komoly verseny zajlik abban a tekintetben, hogy ki fejleszt gyorsabban mesterséges intelligencia megoldásokat és ki tudja azokat több területen praktikusan alkalmazni. Dong Tao, a Credit Suisse ázsiai menedzsere egy hongkongi befektetői konferencián vett részt és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy végül a Kína fogja uralni ezt a technológiát. Az üzletember szerint mindez azért következhet be, mert az ázsiai országban nincsen komoly adatvédelem, ezáltal a vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek.

Tao kiemelte: nem állítja, hogy a kínai cégek jobbak az amerikaiaknál, miként azt sem, hogy a helyi mérnökök jobbak lennének az amerikai kollégáiknál. De az tény, hogy Kínában nincs komoly adatvédelmi törvény, s ez előnyös pozícióba juttathatja az ezzel foglakozó vállalatokat és az államot a mesterséges intelligencia és a Big Data területén. Példaként említette a Tencent technológiai konszernhez tartozó WeChatet, amely naponta 7 milliárd fotót dolgoz fel és ezzel komoly előnybe kerülhet a képfelismerés területén. A kutatók hatalmas adatbázisokon, szabadon tesztelhetik ötleteiket, kísérleteik eredményeit pedig azonnal a gyakorlatba is át tudják ültetni.

A kínai modell azért is működik jól, mert a helyiek sokkal gyakrabban és szélesebb körben alkalmazzák a mobiltelefonjaikat és az alkalmazásaikat, mint a nyugat-európai vagy az amerikai felhasználók. Az 1,4 milliárd kínaiból 800 millió használja rendszeresen az internetet, azaz például a digitális fizetési piac ötvenszer akkora, mint az amerikai. A kormány célzottan is fejleszti a területet, Pekingben 2,12 milliárd dollárért épülhet fel az a mesterséges intelligenciát kutató ipari park, amelyben akár 400 vállalkozás is otthonra lelhet.

Mindazonáltal Tao szerint idővel az ázsiai országban is szigorítanak majd a szabályozáson, és kihívás lesz a hatóságoknak a szektor növekedése és a felhasználók védelme közötti egyensúly megtalálása. Addig is elképesztő növekedésnek örülhetnek, a Tencent egy évtizede még "csak" 13 milliárd dollárt ért, ma pedig már 491 milliárd dollár a tőzsdei kapitalizációja. A gazdasági növekedés terén már ott is csak álom a kétszámjegyű bővülés, és ez meglepő módon pont, hogy segíti a tech-ágazatot, mert csak az innovatív és az informatikát kiemelten kezelő cégek tudják csak fenntartani a tempójukat.

Az amerikai jegybank szakemberei feltették a kérdést, hogy vajon Kína innovatívabb-e az USA-nál; Ana Maria Santacreu és kollégái kiszámították, hogy az ázsiai ország immár a GDP-je több mint 2 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre. Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány 2,8 százalék, az elmúlt több mint 20 évben gyakorlatilag semmit sem változott, ezzel szemben Kínában közel a négyszeresére emelkedett. A szakértők azt is megnézték, hogy hány szabadalmat jegyeztettek be amerikai és kínai társaságok: már 2015-ben 90 százalékkal több volt a kínai szabadalom-bejelentések száma. Ugyan a növekedés elsősorban az állami támogatásoknak köszönhető és a találmányok minősége is kérdéses, de az adat akkor is elgondolkodtató.

Forrás: sg.hu / cnbc.com