Az Egyesült Államokban kirobbant az elnökválasztási kampány első nagy botránya. A The New York Times kiderítette annak a listának a részleteit, amelyen a legveszélyesebb terroristák szerepelnek, akiket el kell pusztítani. Kiderült, hogy a terroristák életéről személyesen Barack Obama, jelenlegi amerikai elnök dönt. Az is napvilágot látott, hogy a listán szerepelnek fiatalkorúak és amerikai állampolgárok is.

Az újságban közölt cikk bombaként robbant. Az újságírók, akik a Fehér Ház néhány tíz volt és jelenlegi munkatársával beszéltek, készítettek egy részletes leírást arról, hogy hogyan zajlott a „halállista” létrehozása. A lista tartalmazza az Al-Kaida legfőbb gyűlölt vezetőit, illetve olyan személyek neveit, akik veszélyt jelentenek az USA-ra. A hírszerzés információkat gyűjt a terroristákról, majd azokat továbbadja az elnöknek, aki egyedül hozza meg a döntést likvidálásukról vagy elfogatásukról.

Az online kiadvány, a The Long War Journal szerzője és szerkesztője, Bill Roggio nem tartja kizártnak, hogy a publikáció választási jellegű.

Ezeket a cikkeket érdemes politikai összefüggésben vizsgálni. A jelenlegi amerikai elnök, Obama indul a választásokon, és nekem úgy tűnik, hogy egyszerre akarja a terrorizmus elleni küzdelemben helyt álló és a részletekre, illetve a harc módszereire odafigyelő elnök benyomását kelteni. Úgy vélem, hogy ez a célja ezeknek a kiszivárogtatott cikkeknek. Szerintem azonban veszélyes az a tény, hogy a Fehér Ház közvetlenül vezeti a terrorellenes akciókat, hiszen ebből az következik, hogy Obama elnök a „végső igazság”.

A cikk heves vitát váltott ki az amerikai társadalomban. Sokakat felháborított a tény, hogy a „halállistán” fiatalkorúak és az Egyesült Államok állampolgárai is szerepelnek. A sajtóban olyan hangokat lehetett hallani, amelyek szerint ártatlan embereket ölnek meg az USA-ban, és amelyek megkérdőjelezik a katonai műveletek törvényességét a független államok területén.

A republikánusok nem mulasztották el megjegyezni, hogy Obama liberálisnak állítja be magát, és már négy éve ígéri, hogy bezáratja a Guantánamói börtönt, amit még mindig nem tett meg. Ráadásul még a felelősséget is magára vállalja, hogy halálbüntetést szabjon ki a terroristákra.

Obama ellenzői, a terrorizmus ellenes katonai akciók döntési jogával kapcsolatban arra is rávilágítottak, hogy az elnök sohasem szolgált a hadseregben. Az Obama szimpatizánsok azzal vágtak vissza, hogy Obama elnökségével a terrorellenes hadműveletek során elvesztett civil áldozatok száma csökkent. Egyelőre nem tudni, hogy a botrány milyen hatással lesz Obama megítélésére. A republikánusok azonban aligha engedik ki a kezükből a lehetőséget, hogy ezt újra és újra felemlegessék az elnöknek.

Forrás: ruvr.ru