Az ENSZ tagállamok képviselői és világszervezetek vezetői vesznek részt a Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit) eseményein ezen a héten. A fenntartható fejlődés célok közül jelenleg nagyon kevés fogalmaz meg olyat, ami közvetlen kapcsolatban van bolygónk véges vízkészleteinek megőrzésével.

A konferencián a célok átgondolására és valamennyi ENSZ tagállam számára teljesítendő feladatok kijelölésére kell, hogy vállalkoznak a résztvevők. A WWF szerint mindenképpen szükségszerű, hogy a záró nyilatkozatba átfogó javaslatok kerüljenek, melyek végrehajtása késedelem nélkül megkezdődik.

Tanulmányok és elemzések sokasága foglalkozik az emberiség vízigényének növekedésével és annak vizsgálatával, hogy a fogyasztói társadalom és a világ túlnépesedett régiói milyen mértékben terhelik a vízkészleteket, és ez a terhelés hogyan nő majd a jövőben. A tiszta ivóvíz biztosítása, az árvizek, aszályok elleni védekezés vagy a vízgazdálkodás összehangolása más ágazatok, például a mezőgazdaság igényeivel egyre komolyabb elvárás a lakosság részéről. Azt viszont nagyon kevés tanulmány méri fel, hogy lehetőség van-e a túlzott vízhasználat okozta káros hatások mérséklésére, és létezik-e erre valamilyen jó gyakorlat.

A WWF a világ szinte valamennyi jelentős folyója mentén megfogalmazta azokat a javaslatokat, melyek a folyóvizekkel való gazdálkodás megújítását, a túlzott emberi beavatkozások visszaszorítását és a vízerőmű-építési hullám alapos átgondolását célozzák. A javaslatok követésére a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése miatt van szükség, ami a vizekkel való fenntartható gazdálkodás egyik biztosítéka.

A WWF szerint a világ valamennyi országában van lehetőség arra, hogy a folyóvizek jó ökológiai állapotát megőrizzük, vagy ha kell javítsuk. Ugyanakkor szomorú tény, hogy a világ országai a vizek sérülékenységét eddig nem tekintették valós veszélynek, és sokszor ma is korlátlan természeti erőforrásként kezelik a vízfolyásokat, tavakat és felszín alatti vizeket.

Az EU 2012-ben közzétett jelentése szerint Európa folyóinak több mint fele leromlott állapotban van. Ehhez képest az EU tagállamok minimális vállalásai miatt ezek elenyésző, mindössze 10 %-án várható javulás 2015-ig. Szinte valamennyi vízgyűjtőn gyerekcipőben jár a vízhasználat valós, pénzben kifejezhető értékének számbavétele, ami miatt sokan korlátlan erőforrásként tekintenek a vizekre.

A folyók és vizes élőhelyek állapotát, és általuk a társadalom számára biztosított szolgáltatásokat továbbra is fenyegetik folyószabályozási, vízerőmű építési beruházások szerte a világon. A WWF a Víz Világtalálkozón is azt hangsúlyozza, hogy a folyóvizek és a kapcsolódó vizes élőhelyek állapotának megőrzése kulcsfontosságú, hiszen a vizek jövő generációk számára való biztosítása a tét.

„A vizek jó állapotának megőrzése legalább akkora jelentőséggel bír, mint a lakossági, ipari vagy mezőgazdasági vízhasználat csökkentése, hiszen a cél, hogy a jövő generációi egészséges vízhez jussanak.” – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. „Európa ebben példamutató szerepet kell, hogy vállaljon, hiszen az EU-ban minden jogi szabályozó rendelkezésre áll ennek megvalósításához.” – tette hozzá.

A politikai akarat és elkötelezettség azonban eddig nem nyilvánult meg ezen a téren. „Az előrelépés fontos eleme lesz, ha az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közé stabilan beépülnek és szigorodnak a vízzel kapcsolatban kitűzött célok. Ha ez nem történik meg, akkor tovább súlyosbodik és elmélyül majd a vizek túlzott használata és nem megfelelő kezelése által okozott válság.” – értékelte a helyzetet az igazgató.

Forrás: tisztajovo.hu