Az Olaszországba és az Európai Unióba özönlő migrációs áradatot nem katonai, hanem globális problémának tartja Claudio Graziano, az olasz fegyveres erők vezérkari főnöke a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjúban.

Graziano szerint háborús cselekménynek minősülne Líbiával szemben a Földközi-tengeren az olasz és a líbiai partok között tervezett esetleges blokád, amely a migráció megállítását célozza.

A tengeri blokádot kizárólag az ENSZ határozatával vagy az érintett észak-afrikai állam kérésére lehetne bevezetni, de akkor is eredménytelen lenne az olasz vezérkari főnök szerint. Graziano tábornok azt mondta, az emberkereskedők így is, úgy is útra indítanák a líbiai partokról a bevándorlókkal teli lélekvesztőket, amelyek egyenesen a hajóblokád felé tartanának, a hadihajóknak pedig az emberéletek mentése lenne az elsődleges feladatuk. A tábornok szerint az egyetlen célra vezető katonai akció az emberkereskedők üres hajóinak megsemmisítése és az emberkereskedő bűnszervezetek tagjainak üldözése volna. “A helyzetet ellenőrzés alatt lehetne tartani” - állította Claudio Graziano.

Az olasz fegyveres erők vezérkarának három hónappal ezelőtt kinevezett főnöke megjegyezte: a milliókat mozgató migráció már nem katonai, hanem globális probléma, Líbia pedig a jéghegy csúcsa.

A tábornok hangsúlyozta, hogy az olasz hatóságok eddig nem tudták bizonyítani, hogy a bevándorlókkal teli hajókon terroristák is érkeztek Olaszországba, de az Iszlám Állam (IÁ) szervezete “sokféleképpen, migránsok nélkül is be tudja szivárogtatni embereit”. Graziano arra is emlékeztetett, hogy az olasz városok utcáin a rendőrség és a fegyveres erők hétezer embere felügyeli a biztonságot.

A brit védelmi miniszter szerint nehéz lenne blokád alá venni a líbiai partokat

A brit védelmi miniszter szerint a líbiai partok haditengerészeti blokádjával nehéz lenne útját állni a Földközi-tengeren át Európába tartó menekültáradatnak.

Michael Fallon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - arra a riporteri kérdésre, hogy nem lehetne-e katonai erővel lezárni a líbiai partvidékről Európa felé vezető tengeri útvonalat az embercsempészek hajói előtt - kifejtette, hogy a líbiai tengerpart több mint 1600 kilométer hosszú, és a Kadhafi-rezsim elleni nemzetközi katonai fellépés idején negyven hadihajóból álló flottára volt szükség az akkori tengeri blokád időleges fenntartásához.

Fallon szerint a jelenlegi helyzetben fontosabb feladat, hogy az európai kormányok megosszák egymással a hírszerzési értesüléseket. Ezzel lehetne ugyanis a partvidéktől "sokkal mélyebbre betekinteni" afrikai területre, feltérképezni az embercsempészek által kitaposott útvonalakat, és "lecsapni" a tömeges migrációt szervező bűnbandákra.

A brit védelmi miniszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen módon lehetne fellépni az így azonosított embercsempész csoportokkal.

Kijelentette ugyanakkor, hogy egyelőre a mentésre kell összpontosítani. Fallon elmondta: nemrégiben látogatást tett a földközi-tengeri mentőakcióban részes nemzetközi haditengerészeti erő brit zászlóshajóján, a Bulwarkon, ahol arról tájékoztatták, hogy csak ez a hadihajó eddig háromezer embert mentett ki a tengerből.

Hosszabb távon azonban "meg kell törni a mentés és a letelepítés közötti kapcsolatot", mert a menekültek mindaddig jönnek, amíg él az a meggyőződés körükben, hogy akit kimentenek a Földközi-tengeren, azt le is telepítik Európában - fogalmazott a brit védelmi miniszter.

Fallon elismerte, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenléte miatt Líbiába nem lehet visszaküldeni a menekülőket, kijelentette azonban, hogy más észak-afrikai országokba vissza lehet telepíteni a tengerből kimentett embereket.

Forrás: MTI