http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/10-belfold/16209-trianoni-revizio-elhalasztott-lehetosegei#sigProId714edd27e5
Trianon a politikai vezetésnek csak nyűg. Orbán Viktor a 100-ik évfordulón megtartott ünnepi beszédének minden szavát olvasta.
A rendszerváltáskor azt gondolta mindenki, hogy egy szebb, jobb világ következik. Most már kimondhatjuk, hogy egy nagyon rossz rendszert egy még rosszabb rendszer váltotta fel.
1990 óta olyan politikai erők gyakorolták a hatalmat, akik nemzetellenesek, idegen érdekeket szolgálnak, a nemzetközi háttérhatalom és szabadkőművesség érdekeit képviselik, azok kollaboránsai, budapesti helytartói. Mindegy, hogy milyen oldalról, színezetről beszélünk. Magát mindig nemzetinek hazudó kormányokról beszélünk.
Megújulás csak akkor lesz, ha egy valóban nemzeti kormány kerül hatalomra. Ilyen a jelenlegi palettán csak a Mi Hazánk Mozgalom.
A rendszerváltás utáni kormányoknak többször is lett volna lehetősége a revízióra, részleges visszacsatolásra. A médiumok nem sokat foglalkoznak a revízió kérdésével.
1990-től a következő lehetőségeink voltak:
1991-ben, amikor Ukrajna függetlenné vált, akkor Leonyid Danilovics Kucsma ukrán elnök hajlandó lett volna visszaadni Kárpátalját a magyaroknak. Antal Józseféknek nem kellett! 1991. december 1-én a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak.
1991. december 6. Dr. Antall József miniszterelnök (MDF) a magyar kormányfő aláírta Kijevben a 10 évre szóló magyar-ukrán alapszerződést, amelyben ő maga egy személyben mondott le ősi magyar területekről. Ez alapjában véve is hazaárulás Antal József részéről!
Kitört 1990-ben és tartott éveken keresztül a dél-szláv háború, amikor a kalasnyikov-ügy kapcsán fegyvereket szállítottunk, - több millió lőszerrel – Horvátországnak. Akkor lehetett volna egy közös katonai akció Szerbia ellen és visszaszerezni a Vajdaságot (Dél-Bácska, Szerémség).
1992-1993, amikor felbomlott Csehszlovákia, sikeres katonai akcióval visszaszerezhettük volna a magyar területeket, mert akkor a tótoknak még hadserege sem volt. Vladimír Mečiar hiába mondta, hogy nem fél a magyaroktól, mert az akkori magyar felderítési jelentések igazolták, hogy semmilyen komolyabb ellenállásba nem ütközött volna, az akkori Magyar Hadsereg (2004-ben szüntették meg a hadkötelezettséget).
1999-ben a NATO végrehajtotta a Szerbia elleni légitámadásokat. Akkor Magyarország területét (pl:Taszár) használta fel légibázisként. A repülőtereinkről szálltak fel a NATO repülők. Ott is ki lehetett volna vívni valamit, ha lett volna rá politikai szándék.
Se Antal József, se Horn Gyula, se Orbán Viktor, se Medgyessy Péter, se Gyurcsány Ferenc részéről nem volt meg ez a szándék.
Kövér László házelnök 2014. június 3-án kijelentette: június 4-én a magyar Országházban nem lesz Trianon-emlékülés, mert ezen a napon nincs országgyűlési ülésnap.