Ahogy telik az idő, a devizahitelesek egyre több keresetet adnak be a bíróságra, és egyre többen merik számon kérni bankjukon a kialakult helyzetet. Ez eredményezheti azt, hogy egyre több szerződési feltételről derül ki, hogy tisztességtelen, egyre inkább bebizonyosodik az, hogy az adósok csalás áldozatai lettek.

A bankok is egyre inkább belebonyolódnak magyarázataikba, ellentmondanak saját maguknak, végső érvként pedig hátba támadják az eddig jó pajtásként, és cinkostársként viselkedő közjegyzőket.

Nem egyszer fordult elő, hogy az adós által írt panaszlevélre válaszolva, vagy egy peren kívüli megállapodási kísérlet tárgyalásán a bankok által adott válasz az, hogy ragaszkodnak a szerződésben és a közjegyzői okiratba foglaltakhoz. Ha a szerződés nem felelt volna meg a jogszabályoknak, tisztességtelen feltételeket tartalmazott volna, akkor a közjegyzők nem foglalták volna azt okiratba.

Ezzel is utalva a 1991. évi XLI. törvény (a közjegyzőkről) 3. paragrafusára:

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

A bankok szerint, ha a szerződés nem felel meg a jogszabályoknak, tisztességtelen, akkor ezért teljes körűen, és kizárólagosan a közjegyzőknek kell vállalnia a felelősséget, illetve az esetleges jogkövetkezményeket. Ebbe a bank nem szólhat bele, és nem is kíván beleavatkozni, az a közjegyzők dolga.

Na, ez az a pont, ami várható volt előbb-utóbb, ha már szorít a cipő. A közjegyzők a bankok védelmében mindent elkövettek, és elkövetnek a mai napig, amit csak módjukban áll.

A Hitelesmagyar.com többször tájékoztatta a közjegyzőket, miszerint tevékenységük nem felel meg a jogszabályoknak. Mégis sorra adják ki a végrehajtáshoz a tanúsítványokat, és záradékokat, amik alapján az átvert adósokat kilakoltatják, és elveszik mindenét.

A közjegyzők ahelyett, hogy végig gondolták volna azt, hogy tettük milyen következményekkel jár, inkább feljelentik azokat az adósokat, akik kilátásba helyezik, hogy kártérítési pert kezdeményeznek jogsértő tevékenységük miatt.

A tisztelt közjegyzők, most úgy néz ki, hogy egyedül maradnak. A bankok kiállnak a hátuk mögül, sőt a teljes felelősséget rájuk hárítják.

Ezért joggal feltételezhetjük, hogy a közjegyzőkre kötött 50 milliós felelősségbiztosítás nagyon nem lesz elég az adósok kártalanítására.

Forrás: hitelesmagyar.com