A devizahiteles probléma megoldására „új, eddig nem alkalmazott szemléletre van szükség” – írja Walter György és Berlinger Edina. A Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszékének munkatársainak a javaslata ennek a kritériumnak megfelel: a fizetni nem tudó adósoknak például jövedelemarányos törlesztést javasolnak. Felvetésüket a portfolio.hu közölte.

Walter György és Berlinger Edina közgazdászok javaslata három eszközt kínál különböző fizetési helyzetben lévő adósok számára, melyet a portfolio.hu-n hoztak nyilvánosságra.

A késedelemben lévők, fizetni nem tudó adósoknak az elképzelés szerint kötelezően át kell térniük az ún. jövedelemarányos törlesztésre, miután a hitelüket forintosították. A javaslat szerint a bruttó jövedelem legfeljebb húsz százalékát kellene havonta törlesztésként befizetniük a bankoknak.

A jól (szerződésszerűen) fizető adósok választhatnák azt a lehetőséget is, hogy devizahitelben maradnak. Terheik azonban nekik is csökkenhetnének, mégpedig úgy, hogy az eddigieknél kedvezőbb kamatkondíciót vezetnének be a számukra. De választhatnák azt is, hogy áttérnek jövedelemarányos fizetésre: ebben az esetben az ő hiteleiket is forintosítanák, nincs árfolyamkockázat, viszont elmarad a kamatkedvezmény.

Jövedelemarányos fizetési lehetőséget kaphatnának a fix bérleti díj fizetésére a legkiszolgáltatottabbak, akiknek az Eszközkezelő nyújt megoldást. A szerzőpáros számításai szerint a futamidő egyidejű kitolódásával szinte minden jelenleg fizetni nem, vagy nehezen tudó adósnak a terhei nagyon jelentősen, a jelenlegi törlesztési összeg 40-60%-ára csökkennének. Itt a devizakockázat is teljesen megszűnik. A fegyelmezetten fizetők kamatterhei pedig akár 2-3 százalékponttal is csökkenhetnek.

A számítások szerint a bankok sem járnának rosszul. A hitelek összességét tekintve a megtérülésre nagyobb esély van, ráadásul, amit jelenleg az ügyfélbarátnak számító bankok is csak költségesen és egyedileg tudnak elvégezni (adósokkal tárgyalás, szerződés-módosítás, stb.), az most rendszerszinten, automatikusan, állami szerepvállalással valósulhat meg. Az állami költségvetést pedig mindez nagyon korlátozottan érintené, hiszen az állami szerepvállalás csupán a beszedési rendszer és az Eszközkezelő működtetésére korlátozódna.

A portfolio.hu-n megjelent írás egy 8 millió forintnak megfelelő deviza alapú, 15 éves futamidejű hitel törlesztését hasonlítja össze egy 150 ezer forintos átlagos nettó jövedelem esetében – a havi törlesztő 22 éves futamidő mellett 27 ezer forinttal lenne kevesebb havonta.

Forrás: hvg.hu