A devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggő perekről és jogerős ítéletekről készült felmérést követően dönthet a Kúria jogegységi eljárás indításáról - közölte a Kúria szerdán a honlapján.

Az igényeket is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma a "közeljövőben fel kívánja mérni, hogy a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá, hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő joggyakorlat kialakulása megállapítható-e" - olvasható a Kúria Sajtótitkárságának közleményében.

Mint írták, "e felmérés eredményeként kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy döntsön esetlegesen jogegységi eljárás indításáról vagy más, a rendelkezésére álló intézkedés megtételéről".

A várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal majd - mutattak rá a közleményben, és úgy folytatták: "ebből következően nyilvánvalóan nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket a sajtó ez ügyben a Kúriához intézett megkeresései tartalmaznak".

Mint írták,a Kúriához olyan megkeresések érkeznek, amelyek a folyamatban lévő, várható jogegységi eljárás tárgyáról érdeklődnek abban az értelemben, hogy "a devizahiteles problematikát teljes egészében tisztázza-e mind a kormányzati szervek, mind az érintett devizahitelesek, mind a közvélemény számára".

"A megkeresésekkel kapcsolatos fokozott várakozást azonban el kell oszlatnunk" - áll a közleményben.

Azt írták, a Kúria már több ízben hangsúlyozta, hogy csak az eléje került jogviták alapján foglalhat állást mind konkrét, egyedi ügyekben felmerülő devizahiteles perekben, mind pedig - eltérő bírósági döntések észlelésekor - a bírói gyakorlat egységesítését megkívánó jogegységi eljárásokban.

A Kúria elvi határozatai is konkrét egyedi ügyekben felmerülő jogelvi kérdésekről döntenek - tették hozzá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, Fidesz-frakcióvezető többször is jelezték az elmúlt napokban, hogy a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni.

Forrás: MTI