A MAVIR számításai szerint rövid távon 3000 megawatt, középtávon 5500 megawatt hosszú távon pedig 7300 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesítésére van szükség a fogyasztói igények növekedése, illetve az elöregedett erőművek pótlása miatt Magyarországon.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) elkészítette idei tanulmányát a Magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése címmel, amelyet honlapján hozott nyilvánosságra. A rendszerirányító 2003 óta készíti el elemzését, az utóbbi időszakban már évente elemzi a termelési oldal fejlődésének lehetőségeit.

A legfrissebb elemzés abból indul ki, hogy az európai unióban a nettó villamosenergia-fogyasztás növekedési üteme a 2015 utáni időszakra évi 1,3 százalék lesz, majd a 2020-as években fokozatosan csökken, ekkor 1 százalék körül várható az éves érték. Ugyanakkor a villamos csúcsterhelés évente jellemzően 75 megawattal fog növekedni. Magyarországon az átlagnál akár kissé nagyobb növekményre is lehet számítani, miután jelenleg a felhasznált áram tekintetében az európai rangsor végén helyezkedik el a magyar gazdaság.

2013. december 31-én 9197 megawatt beépített villamos teljesítőképességgel rendelkezett a magyar villamosenergia-rendszer. Ennek 2019-ben már csak a 70 százaléka áll várhatóan rendelkezésre, 2030-ra pedig csak 5100 megawatt teljesítőképességre lehet számítani jelenleg meglévőből. A pótlási igények mellett a fogyasztói igények feltételezett növekedése is új kapacitások létesítését teszi szükségessé.

A tanulmányban két változatot vizsgáltak. Az „A" változatban nagyarányú földgáztüzelésű kapacitáslétesítéssel számoltak, a feltétezett erőművi kihasználási óraszámokat tekintve ez alapján akár exportőr is lehet a magyar villamosenergia-rendszer. A „B" változatba csak egy új paksi blokk üzembe kerülése került be, az is csak 2030-ra. Ebben az esetben a maradó teljesítményre vonatkozó kritériumok - a várható csúcsterhelésekhez képest - csak importot feltételezve teljesülnek - írták.

A tanulmány szerint az ismert beruházói szándéknyilatkozatok alapján az új erőműves teljesítőképességből 3100-6500 megawattot tehetnek ki a nagy-erőművek, köztük az atomerőművi beruházás, a legnagyobb egységteljesítménynek megfelelő nyílt ciklusú gázturbinás tartalék, valamint a menetrendtartó, szénhidrogén-tüzelésű kombinált ciklusú erőművek. További 1600 megawattot elsősorban a megújuló forrásra építhető kis-erőművek adhatnak hozzá a rendszerhez, ezek közül a szélerőművek és a biomassza-tüzelésű egységek részaránya lehet jelentős.

A tényleges megvalósulás a két bemutatott változat között valószínű - jelzik a tanulmányban. A várhatóan rövid időn belül leálló hazai erőműegységek pótlása ugyanakkor döntő fontosságú - hívják fel a figyelmet. Megjegyzik: számolni kell azzal, hogy az erőmű-üzemeltetők és beruházók döntéseiket a mindenkori piaci viszonyok, illetve a jogi szabályozási környezet ismeretében hozzák meg.

Emelkedik a villamosenergia-fogyasztás a következő években

A magyarországi nettó villamosenergia-fogyasztás a 2010-es évek második felétől évi 1,3 százalék körül emelkedhet, az összes fogyasztás 2020-ra elérheti a 46,2 terawattórát a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) előrejelzése szerint.

A legfrissebb előrejelzés a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényének alakulásáról a cég honlapján olvasható. Az évente készített közép- és hosszú távú előrejelzés megalapozza egyebek között a 132 kilovoltos és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó fejlesztési terveket.

Az elemzés 2030-ig tekint előre több szakaszban: 2019-ig, 2024-ig, illetve 2030-ig vázolja fel a fogyasztói igények alakulását. A bizonytalanságok kezelése érdekében hagyományosan három - alap-, kisebb és nagyobb - növekedési változatot vizsgáltak. A tanulmány készítő megjegyzik, hogy az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest, ezért kisebb valószínűsége van a nagyobb igénynövekedési változatnak, miután az Európában kialakult irányzatok, például a takarékosság és a hatékonyságjavulás nagyobb hatásával is lehet számolni.

Az igénynövekedési változatok kidolgozásához gazdasági prognózisokat vettek alapul, távlatilag pedig a Nemzeti Energiastratégia 2030 keretdokumentum reál GDP-változási (bruttó hazai termék) prognózisát tekintették irányadónak.

A tanulmány készítői abból indultak ki, hogy 2008-ig átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával emelkedett az éves nettó villamosenergia-fogyasztás, abban az évben 43,928 terawattóra volt. Emlékeztetnek: a 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés következtében a viszonylag egyenletes igénynövekedés átmenetileg megtört, és az összes villamosenergia-felhasználás még tavaly sem érte el a válság előtti szintet (2013: 42,189 terawattóra). A hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése 2008 óta gyakorlatilag állandósult, 6300-6500 megawatt körüli.

A prognózis alapváltozata 2015 után a nettó villamosenergia-fogyasztás évi 1,3 százalék körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől ennél lassabb, évi 1 százalék körüli növekedést feltételez. Az összes villamosenergia-felhasználás - amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is -, 2020-ra várt értéke alapváltozatban 46,2 terawattóra, 2030-ra pedig 50,6 terawattóra lehet.

Az alapváltozat szerint a 2015 és 2030 közötti időszakban jellemzően évi mintegy 70 megawatt lehet a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2020-ra 7100 megawatt, 2030-ra pedig 7800 megawatt várható csúcsterhelést eredményez.

A tanulmányban megjegyzik, hogy az éves, jelenleg a téli időszakra eső csúcsterhelések mellett egyre nagyobb jelentősége van a nyári csúcsterhelések figyelemmel kísérésének, mivel a nyári

hónapokban rendszerint kisebb az igénybe vehető erőművi teljesítőképesség. A nyári csúcsterhelés napját a legutóbbi három évben kiugróan magas napi középhőmérsékletek jellemezték - mutatnak rá, hozzátéve, hogy a meteorológiai számítások szerint az elkövetkezendő időszakban a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására lehet számítani Magyarországon, ami kihat a villamosenergia-igényekre is.

Forrás: MTI