Három kérdésben is egymásnak feszül agrárfronton az Európai Bizottság és a magyar kormány. Mindhárom ügynek a földvásárlás áll a középpontjában, amelynek magyarországi szabályait és gyakorlatát súlyosan korlátozónak tekinti Brüsszel. A haszonélvezeti jogok megszüntetése körül folyó vita landolhat elsőként az Európai Bíróság előtt, míg az állami földek bérbeadásáról és eladásáról szóló törvény előzetes vizsgálat tárgyát képezi.

Némi túlzással minden talpalatnyi földért megvív Magyarországgal az Európai Bizottság, amely néhány napja indoklással ellátott vélemény elfogadásával már a második szakaszba léptette a földforgalmi törvény több rendelkezése miatt tavaly áprilisban indult kötelezettségszegési eljárást.

Az Európai Bizottság által értesülésünk szerint európai szinten talán a legkorlátozóbbnak tekintett magyar földtörvény mellett két másik ügyben is csörtét vív Brüsszel Budapesttel. A három dosszié közül a haszonélvezeti szerződések (színlelt és zsebszerződések) megszüntetéséről rendelkező magyar jogszabály miatt indult kötelezettségszegési eljárást még 2015 nyarán léptették a második szakaszba. Ezzel szemben még csak előzetes (tehát nem hivatalos eljárási) szakaszban van az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásáról és eladásáról szóló törvény vizsgálata, ami értesülésünk szerint külföldi befektetők panaszára indult.

Haszonélvezeti jogok megszüntetése: második szakaszban az eljárás

A színlelt haszonélvezeti szerződéseket megszüntető, 2014 májusában hatályba lépett törvény ügyében folyó eljárásban értesülésünk szerint áprilisban volt az eddigi utolsó fejlemény, amikor a magyar kormány elküldte részletes válaszát a Bizottság tavaly júniusi (!) indokolással ellátott véleményére. A válasz információink szerint nem tükröz érdemi elmozdulást a magyar álláspontban, és ezért nem elégíti ki Brüsszelt. Ezért jó eséllyel az Európai Bíróság előtt landolhat a dosszié, ami a kötelezettségszegési eljárás harmadik és végső szakaszának számít.

Mielőtt azonban a Bizottság megfogalmazná és elküldené a keresetét (hivatalosan még a magyar válasz áttanulmányozásánál tartanak), nem kizárhatóan meg fogja várni az Európai Bíróság ítéletét két ugyanerről a kérdésről szóló beadványról, amelyeket idén februárban nyújtott be egy magánszemély, illetve egy magyar bíróság a luxembourgi bíróság előzetes állásfoglalását kérve. Brüsszel következő lépése tehát alapvetően a két ügy kimenetelétől függ majd.

Jó okkal feltételezhető, hogy a kormány válaszában egy tapodtat sem mozdult el azon korábbi álláspontjáról, ami a zömében 2002 előtt kötött haszonélvezeti szerződéseket már a kezdettől fogva érvénytelennek tekintette. Brüsszel ezzel szemben legalább a hoppon maradt befektetők kompenzálását szeretné elérni Magyarország részéről. Az ügyben egy alkotmánybírósági határozat is született, ami arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy 2015 decemberéig fogadjanak el egy törvényt a kártalanításról. Az AB állásfoglalását azonban megfigyelők szerint így is, úgy is lehet értelmezni, mert a tulajdonosok kompenzálásáról szól.

Brüsszelnek mindenesetre nincs információja arról, hogy végül elfogadták-e a jogszabályt.

A kötelezettségszegési eljárást a külföldiek által a földtulajdonszerzést korlátozó magyar jogszabályok kijátszása céljából jellemzően 2002 előtt megkötött haszonélvezeti (és zseb-) szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében indította 2014 októberében a Bizottság.

A Bizottság által kifogásolt rendelkezések értelmében a földhivatal május 1. – a törvény elfogadásától számított négy hónapos átmeneti időszak – után törölhette a szóban forgó haszonélvezeti szerződéseket, amelyek a magyar jogértelmezés szerint a földvásárlás terén fennálló nemzeti moratóriumot voltak hivatottak kijátszani, ezért törvénytelenek voltak. A magyar jogban ugyanis a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog a közvetlen hozzátartozók és nem külföldiek számára van fenntartva.

A Bizottság a 2013. decemberi törvény két rendelkezését vitatja, illetve él a gyanúperrel, hogy azok ellentétesek a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályokkal. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály egy korábbi rendelkezés módosításával 20 évről 4 és fél hónapra szűkítette a haszonélvezeti jogot szerző külföldi befektetőknek biztosított átmeneti időszakot. „Az új törvény úgy tűnik, hogy megfosztja az érintetteket szerzett jogaiktól és a befektetésük értékétől” – hangsúlyozta korábbi közleményében a testület.

A Bizottság ugyanennek a törvénynek egy másik rendelkezését is vitatja, amely a 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú és nagyon rövid határidejű felmondására ad lehetőséget.

Brüsszel a kormánnyal folytatott korábbi levélváltásai során egyenesen úgy vélekedett, hogy a haszonélvezeti szerződések megszüntetése a befektetők befektetéseinek kártérítés nélküli kisajátításával ér fel. A magyar kormány szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a szóban forgó földeket nem államosítják, azok nem az állam tulajdonába kerülnek, hanem visszakerülnek a földtulajdonosokhoz.

Földforgalmi törvény: második szakaszban az eljárás

A földforgalmi törvény több rendelkezését is kifogásolta a Bizottság, amely a tőke szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának korlátozásának gyanúja miatt 2015 áprilisban indította el a kötelezettségszegési eljárást. Rá egy évre, 2016 május végén kapcsolt a második fokozatba a jogi procedúra. EU-források szerint azért tartott ilyen hosszú ideig, mert a testület egy füst alatt vizsgálta a magyar földtörvényt a hasonló szlovák, bolgár, lett és litván jogszabályokkal, amelyek az eljárásnak ugyanebben a második szakaszában tartanak.

A szóban forgó országok által a földek adás-vételének korlátozására igénybe vett 7+3 éves átmeneti időszak 2014-ben járt le. Idén áprilisban utolsóként a lengyel átmeneti időszak is véget ért, és a lengyel törvényhozás nemrég el is fogadott egy új földtörvényt, amit már nézegetnek is a Bizottságnál.

Ami a magyar földtörvény miatt indult eljárást illeti, mostanra lényegében három vitás kérdés maradt, amelyeket ugyanakkor kardinálisnak tekintenek Brüsszelben. A legfontosabb az a rendelkezés, ami a jogi személyeknek (magyaroknak és külföldieknek egyaránt) kategorikusan tiltja a földvásárlást. Ezt a Bizottságnál túlzónak tartják, és úgy vélik, hogy csak abban merülhet ki a korlátozás, hogy a földet vásárló jogi személyeknek fel kell fedniük a kilétüket.

A másik aggályos rendelkezés az, hogy kizárólag olyan gazdálkodók vehetik meg a termőföldet, akik művelik is azt. Az EU szerint ezzel szemben bárki más is megművelheti a földet, az egyetlen megszorítás, hogy azt jó kultúrállapotban tartsa.

A Bizottság végül azt sem fogadja el, hogy szakmai végzettséghez kössék a földvásárlás lehetőségét. Erre vonatkozóan ugyanis nincsenek európai sztenderdek – mutatnak rá.

Néhány más korábban jelzett problémát sikerült kipipálni. Íme, egy példa. Miután egy törvénymódosítás lehetővé tette a földbizottságok döntéseinek megfellebbezését, Brüsszel kihúzta a listájáról ezt a korábbi fenntartást.

Állami földek bérbeadása: előzetes eljárás

Időközben az Európai Bizottságnál megnyílt egy harmadik magyar földdosszié is. Mint megtudtuk, a testület külföldi befektetők panaszára előzetes eljárás keretében vizsgálja az állami földek bérbeadásáról és eladásáról szóló magyar törvényt. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a panaszos külföldi befektetők szerződés által biztosított előbérleti jogait megsértették. A testület feltételezése szerint a pályáztatás sem felelt meg az átláthatóság követelményeinek.

A törvény első verziója még csak magyar állampolgárok részvételét engedélyezte a tenderekben, amit azóta módosítottak. De, továbbra is fennáll a részvétel helyi lakhatáshoz kötése, ami aggályos lehet.

A jelenlegi szakaszban párbeszéd folyik a felek között, és ennek kimenetelétől függ, hogy a Bizottság ejti-e az egészet, vagy esetleg egy újabb kötelezettségszegési eljárást indít, ami már a harmadik lenne a „műfajban”.

Forrás: bruxinfo.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 089 197 megtekintés

Videó: 48 318 699 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen6923336

Jelenleg az oldalon

2
Online

Interreg CE1013 REFREsh