Az OTP szerint, ha jogerőre emelkedik, a devizaperben az ítélet, az nem csak őrájuk, hanem minden pénzintézetre kötelező lesz!

A tragikomédia második felvonása. Ez maga a színház, ahol vannak rendezők, forgatókönyv írók, színészek és statiszták, akik eljátsszák a kirótt szerepeket, az őrült szerepeket, dublőrök és védőháló nélkül.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke.

Ismertetni szeretném az OTP Bank fellebbezési kérelmének lényegét, a Békés Megyei Bíróság Ítélete ellen. Mint ismeretes 2011 december 08-án a Békés Megyei Bíróság, visszamenőleges hatállyal, semmisnek nyilvánított egy devizaalapú kölcsönszerződés két nagyon lényeges hivatkozási pontját.

Elsőként, a kezelési költség deviza elszámolásúvá tételét semmisítette meg, azzal indokolva, hogy a kezelési költség, az a hitelügylet adminisztrációs költsége és semmilyen úton módon nem köthető a deviza árfolyam változásához, ugyanis az eszköz és személyi állomány költségeit nem befolyásolja, valamint nagyon helyesen kimondta azt, amit beadványainkban sérelmeztünk, hogy ez valójában egy burkolt kamat, mivel haszonelemeket tartalmaz a bank részére.

A következőkben, a kedves olvasó olyan „száguldásban” részesülhet, ahol ha akarjuk vagy inkább valakik ha akarják, akkor kívül bunda-belül bunda, mégis bunda a bunda….

Íme: „Az 1996. évi CXII. Tv.(A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról) 210§(5/A)bek-e szerinti „ A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsönszerződések esetében, a pénzügyi intézmény, kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében, a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és deviza alapú hitel-vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú”.-A kövérített rész a 2011 évi CXLVII. Tv. Szerint 2011.11.15-től hatályos, de megelőzőleg kötött perbeli ezen felszámítási szerződésrendelkezés semmiképpen sem lehetett tisztességtelen!” Írja az OTP Bank megbízott ügyvédje és képviselője.

Nos boncoljuk ezt fel egy kicsit és tegyük mindenki számára érthetőbbé. Ehhez ajánlom a magyar értelmező szótár használatát is, azon szónak pontos meghatározásához, hogy költség. A mi esetünkben a kezelési költség, az az összeg (kellene hogy legyen) amibe kerül a hitelügylet nyilvántartási, könyvelési, kiszámlázási és egyéb díjainak megtérítése. Egy költség, semmilyen úton módon nem lehet kamat jellegű, mert akkor már nem költség jellegű, ugyanis a kamat egyik célja a haszon realizálása. Arról nem is beszélve, hogy alig húsz nappal, az ítélet előtt lépett hatályba, amikor már több mint három éve szinte teljesen beszüntették a devizahitelek kihelyezését. Azt hiszem, joggal feltételezhetem azt, hogy az általam kezdeményezett jogi eljárások következtében megvilágított „visszásságokat”, gyorsított ütemben próbálta a politikai sógorság a pénzügyi komaság részére orvosolni, de itt már nagyon kilóg a lóláb, ugyanis a kamat jellegű kezelési költség ismeretlen fogalom volt ezidáig és fogalmilag nem is értelmezhető. Érdekes lehetne Orbán Viktor miniszterelnök jogászi véleménye erről, bár legutóbbi, Csányi Sándor OTP vezért köszöntő, japán módra való meghajlása alapján, feltételezhetően megállapítaná illetékességének hiányát.

Folytatás Kásler Árpád a BAÉSZ elnökének oldalán: Kattintson ide...

Forrás: kaslerarpad.hu