http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/11-komlo/13542-szijarto-kalman-monumentalis-zomanckepe-a-pecsi-modern-magyar-keptarban#sigProId7f9ab6c17f
A Variációk a Színes városhoz - Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás látható a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde utca 5.).
Variációk a Színes városhoz kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Szijártó Kálmán (1946) alkotását. A 4,05 méter magas, 3,15 méter széles, 51 darab, egyenként 45x45 cm-es elemből álló, 1972-ben készült zománcfal a Pécsi Műhely zománcművészetének egyik főműve.
Az ívelt formákból, átlós erővonalakkal, legyezőszerűen komponált műalkotás dinamikus hatását a vékony fekete sávokkal körvonalazott élénk homogén színfelületek kontrasztjai erősítik fel. Az egymáson elcsúsztatott, megtört síkrétegek, térképző fragmentumok mozgásillúziói nyitott és zárt struktúra feszültségét teremtik meg.
Nyitott és zárt kettőssége egyúttal a zománcfal – a magyar képzőművészetben egyedülálló – transzfigurációjának lehetőségét is jelenti. Az áthelyezés kontextus-váltása, melynek révén az alkotás egykori eredeti helyszínéről átkerült a múzeumi kiállítás terébe, az elsődleges, variálhatósága által nyitott építészeti, iparművészeti dekorációs funkciót a zárt, autonóm képzőművészeti alkotás státuszával egészítette ki.
Erről Lantos Ferenc, a zománckísérletek kezdeményezője így írt 1968-ban: „Az új technika önálló kép és több lapból álló dekoratív igényű kompozíció kialakítására egyaránt alkalmas. Ilyen értelemben tehát határeset a hagyományos táblakép és a nagyobb felületeket díszítő iparművészeti alkotás között.”
A múzeum közegében a zománcképnek ez a kettős státusza – s ez a jelentősége a Variációk a Színes városhoz kiállítás tárgyainak is – hangsúlyosabban érvényesülhet. A zománctechnika egykori épületdíszítő pécsi közhelye – Szijártó „fiúnevelő” alkotása éppúgy, akárcsak Lantos DÉDÁSZ épületfríze – most (Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely művészetének hazai és nemzetközi elismerésével) érhette meg művészettörténeti színeváltozását.
Szijártó Kálmán művének áthelyezése után a Pécsi Műhely további alkotóinak, Ficzek Ferencnek, Kismányoky Károlynak és Pinczehelyi Sándornak eredetileg szintén a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonba készült nagyméretű zománcképei is a Modern Magyar Képtár állandó kiállításába kerülnek majd.
Forrás: Janus Pannonius Múzeum