A magyar nagydíjat 1986 óta – megszakítás nélkül – rendezik meg a Budapest melletti Mogyoródon. Előtte egy alkalommal, 1936-ban rendeztek Grand Prix versenyt a Népligetben. Idén huszonhatodik alkalommal kerül megrendezésre július 29.-én. Ebből az alkalomból átnézzük a verseny történetét, tények, érdekességek a múltból!

Az 1936-os verseny, melyet június 25-én tartották melynek eredményei nem számítottak bele a világbajnoki versengésbe. A futamot Nuvolari nyerte, a magyar Hartmann László a hetedik lett 6 kör hátránnyal. Fél évszázad elteltével került ismét megrendezésre a Magyar Nagydíj 1986-ban.

Hogyan került hazánkba a verseny? Bernie Ecclestone a 80’-as évek elején elhatározta, hogy valamelyik szocialista országban is rendez egy futamot. Több hónapos tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval egy moszkvai verseny megrendezéséről, de 1983-ban felhagyott ebbéli céljával. Ezután szóba került Kína, Jugoszlávia (pontosabban Rijeka) és Csehország (Brno) neve is, mint esetleges helyszín. Rohonyi Tamás Brazíliában élő magyar üzletember tanácsára 1983 nyarán Ecclestone Budapestre látogatott, ahol támogatóra talált Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnökének személyében. Még ebben az évben megkezdődtek a tárgyalások, elsősorban a helyszínnel kapcsolatban, amelynek megválasztása körül viták folytak. A Városligetet elsősorban esztétikai, a Népligetet pedig környezetvédelmi okok miatt nem engedélyezte a Fővárosi Tanács. Ekkor Kiss Dezső közlekedési miniszterhelyettes pontos felméréseket készített, és a feltételrendszer kidolgozása előkészítette az állami döntés meghozatalát. Így esett a választás az M3-as autópálya közvetlen közelében fekvő Mogyoród melletti homokos területre. 1985. szeptember 10-én Balogh Tibor, az időközben megalakult Gazdasági Társulás elnöke, Londonban aláírta Bernie Ecclestone-nal a nagydíj ötéves megrendezéséről szóló dokumentumot. A jelenlegi megállapodás értelmében 2016-ig biztosan jön a Száguldó Cirkusz hazánkba. 2006 óta a kupát a Herendi Porcelángyár készíti: 2006-ban a Budai Várat, 2007-ben a Parlamentet, 2008-ban a Halászbástyát, 2009-ben pedig a Lánchidat ábrázolta. A nyolcvanas és a kilencvenes években a Hollóházi Porcelángyárban készültek a kupák, egy részük másolata meg is tekinthető a porcelángyár múzeumában. Az első és a második futamot Nelson Piquet nyerte (1986, 1987). A 87’-es futam érdekessége, hogy a verseny előtt jelentette be, Piquet távozását a Mercedeshez.

1989-ben Mansell volt az első nem brazil, aki meg tudta nyerni a versenyt, és egyben ez volt az első alkalom, hogy valaki nem az első három helyről rajtolva győzött. Annyira nem, hogy a brit oroszlán a Ferrarival csak a 12. rajkockából indult a már akkor is előzésre mérsékelten alkalmasnak tartott pályán. Ez a teljesítmény 2006-ig rekordot jelentett. 1992 szintén Mansellhez kapcsolható: az angol versenyző sok-sokévnyi küzdés és balszerencse után ebben az évben megfoghatatlan volt, és a Magyar Nagydíjon elért második helyével megszerezte a bajnoki címet is - ez volt az első alkalom, amikor a Hungaroring világbajnokot avatott, 2001-ben Michael Schumacher lett a második, aki nálunk biztosította be a címet. A német ugyanekkor állította be Alain Prost korábbi 51 győzelmét jelentő rekordját. 1993-ban Damon Hill pályafutása első futamgyőzelmét ünnepelte Magyarországon, őt 2003-ban Fernando Alonso követte - ezzel egyben minden idők legifjabb győztese is lett, egészen Sebastian Vetttel 2008-as monzai sikeréig -, 2006-ban Jenson Button, tavaly pedig a mclarenes Heikki Kovalainen csatlakozott az először nálunk győzők klubjához.

1994-ben győzött itt első alkalommal Michael Schumacher, később még háromszor (1998, 2001, 2004) ismételt, és ezzel ő is tartja a rekordot. Senna háromszor, Piquet, Hill, Jacques Villenuve és Mika Häikkinen kétszer-kétszer, míg Thierry Boutsen, Nigel Mansell, Rubens Barrichello, Alonso, Kimi Räikkönen, Button, Lewis Hamilton és Kovalainen egyszer diadalmaskodott a magyar pályán. A legkevesebb célba érő az 1996-os futamon volt, akkor összesen tíz pilótát rangsoroltak, de a célvonalon mindössze nyolcan hajtottak át.

A 2003-as Magyar Nagydíj nemcsak Alonso első sikere miatt érdekes. A hazai közönség - és természetesen az egész világ a futamon láthatott először magyar pilótát F1-es futamon indulni: a szombati szabadedzésen megsérült jordanes Ralph Firmant a magyar Baumgartner Zsolt pótolta, műszaki hiba miatt azonban sajnos nem ért célba. 4 pilóta szerezte első győzelmét a Hungaroringen, név szerint: Hill, Alonso, Button, Kovalainen. 3 pilóta itt álhatott először dobogóra: Verstappen (1994, 3), de la Rosa (2006, 2), Glock (2008, 2). Első versenye 4 vezetőnek volt: Davidson (2002), Baumgartner (2003), Kubica (2006), Alguersuari (2009). Butsen itt szerezte első pole pozícióját 1990-ben ( csak a Magyar Nagydíjat nyerte meg 1993-ban vonult vissza). Első leggyorsabb körét két sportoló szerezte meg Mogyoródon: Gachot (1991). Itt lett bajnok: Mansell (1992), Williams csapat (1996), Schumacher (2001), Ferrari csapat (2001, 2002, 2004). Idén kiélezett a pilóták küzdelme, a pontversenyt jelenleg Alonso vezeti 154 ponttal, mögötte a második Webber 120 ponttal, harmadik Vettel 110 ponttal. Természetesen a fenti pilótáknak van a legnagyobb esélyük a győzelemre július 29.-én, de ne feledkezzünk meg az idény titkos esélyeséről sem a hétszeres világbajnok Schumacherről sem. Az istállók közti verseny állása: Red Bull 230 pont, Ferrari 177 pont, McLaren 160 pont.

2004-ben Schumi nem csak az utolsó magyarországi győzelmét szerezte meg, de a sportág történetében ugyanekkor fordult elő utoljára, hogy egy versenyző a pole-ból rajtolva a futam összes körét vezette a leintésig, és a leggyorsabb kör is az övé volt. Öt névadó szponzora volt a rendezvénynek: 1986-87-ben a Pop 84 farmermárka, 1989-től egészen 2005-ig a Marlboro, 2006-ban a Shell, 2007-ben az Agip volt, 2008-tól pedig az ING volt a fő támogató. 2010-től az ENI.

Felhasznált anyagok: wikipedia.hu, vezess.hu

Forrás: Miki