A kereken ezer évig tartó hidegebb időszak fő elemét azonosíthatták be Texasban.

A korábbi időszakok körülményeit, a globális klíma folyamatos, soha meg nem álló változását kutató szakemberek számára hosszú ideje fejtörést okoz a pleisztocén-holocén kihalási esemény idején, vagyis nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt végbement utolsó nagy (és hirtelen) lehűlés, hiszen ennek kiváltó okát továbbra sem ismerjük. A Texas területén vizsgálódó csoport szerint vulkanikus tevékenység okozhatta a drámai változást, amelyet ezer évvel később követett a szintén hirtelen felmelegedés.

A Science Advances oldalán közzétett tanulmányban arról írnak, hogy a texasi barlangban megvizsgált üledékes rétegek, az azokban talált geokémiai lenyomatok alapján ősi vulkáni kitöréseket regisztrálhatunk, ilyen tevékenység, valamint az ennek következtében beálló lehűlés pedig a 15 és 9 ezer évvel ezelőtt időszakban összesen 4 alkalommal fordult elő, tehát nem egyedülálló jelenségről van szó.

Ez egyben azt is jelzi számunkra, hogy nem külső látogató megérkezése, annak esetleges felrobbanása okozta a globális lehűlést, ehhez elég volt egy vagy több nagy vulkán kitörése, amelyet a por és egyéb összetevők (az aeroszolok légkörben való felgyülemlése, a nagy jégtáblák észak-atlanti vizekbe lökődése, valamint a nagyobb és vastagabb hótakaró) hatása kísért, ez pedig megakasztotta a hosszabb ideje zajló fokozatos felmelegedést, újabb 1 ezer évvel kitolva a hűvösebb időszakot.

A fiatalabb Dryas (Younger Dryas, Dryas-III) egyben a megafaunák és a paleolitikumi kultúrák végét jelentette, ezt azonban komoly áradások előzték meg, amely a korábbi, melegebb időszak eredményeként bukkant fel – és akár a bibliai özönvíz eredetét is szolgáltathatta.

A lehűlés miatt a globális átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokkal esett vissza (érdemes megjegyezni, hogy most átlagosan 2 Celsius-fokos emelkedést tartunk elviselhetőnek, ennél nagyobb változás már óriási károkat eredményezhet és alapjaiban változtathatja meg életünket), bár a kutatók egyelőre annyit szögeztek le, hogy az északi féltekén voltak a fő vulkanikus tettesek, ezek beazonosítása még várat magára. A bizonyítékot az üledékes rétegekben talált izotópokban vélik megtalálni, ezek a vulkáni gázokra jellemző összetételt mutatják, bár ezzel a szakmai körökben zajló vita vélhetően nem fog lezárulni.

Más csoportok számár a nagyjából ezer évvel később végbement nagyon gyors felmelegedés az izgalmasabb téma, akkor ugyanis 10-12 fokos hirtelen ugrást látunk a grönlandi és egyéb jégmintákban, amit egyesek szintén egy méretes üstökös légkörben való felrobbanásával magyaráznak.

A 12 ezer évvel ezelőtti esemény szintén lehet a számos vallásban megtalálható özönvíz-legenda eredete, itt még azt is felvetették, hogy korai, általunk egyáltalán nem ismert emberi civilizációt söpörhetett el a katasztrófa, ennek bizonyítása azonban még szintén a jövő feladata.

Forrás: sg.hu / advances.sciencemag.org