A Johannes Gutenberg University Mainz tudósaiból álló nemzetközi kutatócsoport rekonstruálta az elmúlt kétezer év időjárását. A modellezéshez fák évgyűrűit használták, amelyek Finnországban konzerválódtak az ottani időjárási körülmények miatt. A kutatók most először állították össze, milyen volt Észak-Európa éghajlata időszámításunk előtt 138-tól napjainkig.

Az adatok szerint a római korban és a középkorban magasabb volt a hőmérséklet, mint ahogy eddig gondoltuk – foglalta össze a kutatási eredményeket Jan Esper professzor. A hasonló kutatásoknak fontos szerepe van a klímával kapcsolatos politikával, mert a mostani változásokat történelmi összefüggésekben is láthatjuk.

A paleoklimatológia (azaz őséghajlattan) eredményei szerint a római korban és a középkorban is melegebb volt napjainknál. A tudományág egyes földtörténeti korok és területek növény- és állatvilágából következtet az akkori éghajlatra, de az írás megjelenésével akár történelmi forrásokból is lehet következtetni a klímára.

A mostani kutatást a fák évgyűrűivel végezték. A fák éves növekedése fontos információforrás, ez alapján viszonylag pontosan meg lehet határozni, milyen meleg vagy hideg volt egy-kétezer évvel ezelőtt. A német, finn, skót és svájci kutatók Lappföldön vizsgálták a fákat, a hidegben akár több ezer évre is konzerválódhatnak a kidőlt fák. Az évgyűrűkön tisztán lehetett látni, hogy a két említett időszakban melegebb volt, de azt is látni, hogy mikor voltak hideg időszakok, mint például a népvándorlás korában és később, a kis-jégkorszaknak nevezett periódusban a 16-17. század környékén.

A hideg és meleg időszakok tehát váltakoztak, de a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy egyre hidegebb van, 0-3 fok közötti a lehűlés évezredenként. Esper szerint ezt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni a mostani globális felmelegedésnél.

Forrás: index.hu Kattintson ide...