A világon egyedülálló, magas nyomású hőtározó építését kezdte meg az osztrák főváros. Segítségével a hőenergiát akkor lehet felhasználni, amikor szükség van rá, és nem amikor megtermelték.

Várhatóan 2013 végén kezdi meg működését a világ első nagynyomású hőtározója, amely 20 ezer háztartás évi szükségletét képes kielégíteni, és – a hőtermelés és tárolás optimalizálásával – évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól mentesíti a környezetet. Ráadásul az új létesítmény révén függetleníteni lehet egymástól a hő megtermelésének és felhasználásának idejét.

„A nagynyomású hőtározó kiválóan beleillik az energiastratégiánkba” – mondja Susanna Zapreva, a Wien Energie ügyvezető igazgatója. „2030-ig az általunk megtermelt energia 50%-át megújuló energiákból – elsősorban szél-, nap és geotermikus energiából szeretnénk előállítani –, a megújuló energiahordozók azonban elképzelhetetlenek tárolási kapacitás és nagy teljesítményű hálózatok nélkül. Szívesen fektetünk be ebbe a projektbe, mivel az ügyfeleinknek megújuló energiákra építő, hosszú távon is működőképes rendszert szeretnénk biztosítani.”

Mivel a Wien Energie eddig nem rendelkezett tározó kapacitással, a megtermelt, de éppen fel nem használt hő kárba veszett. Az új létesítménnyel viszont függetleníteni lehet egymástól a hőtermelés és felhasználás idejét: a tározóban évi 145 ezer megawattórányi hőmennyiséget tudnak „elraktározni”, ami 20 ezer háztartás éves szükséglete.

A Bécs 11. kerületében, 20 millió euróból megépülő hőtározó a simmeringi, donaustadti és leopoldaui kapcsolt erőművek, a hulladékégetők valamint a megújuló energiahordozókra építő létesítmények működését optimalizálja és integrálja, segítségével évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól tudják majd megkímélni a környezetet. Ez körülbelül akkora mennyiség, mintha 4.200 középkategóriás autót egy évre kivonnának a forgalomból.

A két tartályban 11 ezer köbméternyi forró víz tárolására alkalmas rendszer különlegessége, hogy a szokásos alacsony nyomás helyett magas (10 illetve 6 bar) nyomással működik. Erre azért van szükség, mert az 1.153 kilométernyi bécsi távhővezeték szintkülönbsége helyenként a 150 métert is eléri. Hogy a magasabban fekvő helyekre is el tudják juttatni a meleg vizet, azt 95 és 150 Celsius-fokos hőmérsékleten, 15 baros nyomással keringetik a rendszerben. Ehhez a sajátossághoz kellett igazodnia a most épülő hőtározónak is.

Forrás: tisztajovo.hu