A szakértők az áttétes emlőrák vérben keringő sejtjeit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

A nemrégiben elhunyt Olivia Newton-Johnnál 2017-ben harmadszor diagnosztizáltak emlőrákot. Két évvel később a betegség a csontjaira is átterjedt. A Grease híres színész-énekese augusztus 8-án halt meg, 73 éves korában. A szakértők az utóbbi években egyre több dolgot tártak fel azzal kapcsolatban, hogy terjed, vagyis hogyan képez áttéteket a rák, és konkrétan az emlőráknak az a típusa, amelyben Newton-John is szenvedett.

Ez a fajta betegség általában a csontokra, az agyra, a májra vagy a tüdőkre terjed tovább. Az áttétes emlőrák rendkívül halálos kór, a diagnosztizált nők fele nem éri meg a diagnózis utáni harmadik évet, és mindössze az érintettek 26 százalék él tovább 5 évvel a diagnózis után. A legtöbb beteg esetében a betegségre nincs működő gyógymód, így a szakértők egyre nagyobb erőfeszítésekkel próbálják feltárni, hogyan működik a rák terjedése, hogy még azt megelőzően elcsíphessék azt, hogy áttéteket képezne.

Egy most megjelent tanulmány fontos információkkal bővíti a betegséggel kapcsolatos tudást: szerzői feltárták, hogy mikor a legaktívabbak a daganatos sejtek, ami segíthet a megállításukban is. A rák terjedésének több módja is van, de az áttétes emlőrákban sok esetben a vérben cirkuláló tumorsejtek a felelősek az áttétek képzéséért. Ezek a sejtek az emlőben található daganatról válnak le, bejutnak a véráramba, majd eljutnak más szervekbe, ahol megtelepednek és osztódni kezdenek.

Az új vizsgálat alapján ezek a sejtek akkor a legaktívabbak, amikor a beteg alszik. A kutatók 30 svájci nőtől vettek vérmintákat kórházi tartózkodásuk alatt. Kilenc beteg negyedik stádiumú áttétes emlőrákban szenvedett, és a vizsgálat idején nem kezelték őket. A többiek a betegség korábbi szakaszában voltak, áttéteket még nem találtak náluk, és műtétre várakoztak. A kutatók minden nap hajnali 4-kor és délelőtt 10-kor vettek vérmintát a betegektől, majd elemezték ezeket, hogy megtudják, melyik mintában több a cirkuláló tumorsejt. Az eltérés nagyon látványos volt: a vérben megjelenő tumorsejtek majdnem 80 százalékát a hajnali mintában találták meg.

A kutatók egerekkel is elvégezték a vizsgálatot. Ehhez először tumorokat ültettek az állatokba, majd hasonló módon éjjeli és nappali vérmintákat gyűjtöttek tőlük. Mivel az egerek éjjel aktívak, a szakértők azt remélték, hogy a kísérletből világosabbá válik, hogy a tumorsejtek aktivitásának a napszakhoz vagy a beteg aktivitásához van köze. Mint kiderült, az utóbbihoz: az egerekben a cirkuláló tumorsejtek több mint 90 százalékát a nyugalmi időszakban, vagyis a nappali vérmintából azonosították.

A következő lépésben a szakértők azt is megvizsgálták, hogy ezek a nyugalmi időszakban aktív tumorsejtek hatékonyan terjesztik-e a rákot a szervezetben. Ehhez szintén egereken végeztek kísérleteket, és mint kiderült, az új tumorok képzésében elsősorban a nyugalmi időszak cirkuláló tumorsejtjei vesznek részt. Vagyis az alvás közben a vérben keringő tumorsejtek nemcsak többen vannak, de hatékonyabban is terjesztik a betegséget az ébrenléti cirkuláló tumorsejteknél. A kutatók a különböző napszakokban cirkuláló tumorsejtek génkifejeződését is vizsgálták, és a nyugalmi időszak sejtjeinél ezzel is sikerült alátámasztani, hogy hajlamosabbak a mutációra és az osztódásra.

Hogy mindez miért van, az egyelőre rejtély. A szakértők azt gyanítják, hogy a szervezet nyugalmi időszakának megváltozott hormonműködése megkönnyítheti a tumorsejtek terjedését. Ennek mélyebb vizsgálata pedig remélhetőleg segíthet megtalálni a tumorsejtek gyenge pontjait, amelyek így terápiával megcélozhatók lehetnek. A felfedezés ellenére a kutatók nem javasolják a rákbetegeknek, hogy kevesebbet aludjanak, hiszen az alvásnak nagyon sok pozitív hozadéka van, és egyelőre semmi sem igazolja, hogy kevesebb alvással mérsékelhető a tumorsejtek terjedése.

Forrás: ipon.hu / discovermagazine.com / nature.com