http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/13-iq100/1718-a-darpa-novenyalapu-termesztheto-oltoanyagot-fejleszt#sigProId751018db31
A világ egészségügyi hatóságai évek óta készülnek egy világméretű influenzajárvány kitörésére. Természetesen az ő álláspontjuk szerint a vírusok elleni egyetlen védelem a vakcinákban rejlik, ezért újabb módszereket keresnek, amelyek segítségével járvány esetén több millió adag oltóanyagot gyárthatnak le, viszonylag rövid idő alatt. Ez nem könnyű feladat, mert az oltóanyagot csak a járvány érkezését követően lehet kifejleszteni (időkjelei: kivéve természetesen, ha a vírust is ők állították elő). Éppen ezért a hadsereg olyan módszert keres, amivel villámgyorsan és egyszerre sok vakcinát állíthatnak elő. Lehetőség szerint olyat, amit termeszteni lehet.
A megoldást abban látják, hogy az influenza vakcinát több tonna zöldség termesztésével állítsák elő. A DARPA őrült kutatói, a Pentagontól kapott 21 millió dolláros támogatás felhasználásával ezt a lehetőséget próbálják feltárni. A zöldségalapú oltóanyag előállítással foglalkozó kutatások, Blue Angel (kék angyal) néven 2005 óta folynak. Ezen a héten, a DARPA finanszírozással működő Medicago vakcina gyártó cég bejelentette, hogy kulcsfontosságú előrelépést tett: egyetlen hónap alatt 10 millió adag H1N1 influenza elleni oltóanyagot állíthat elő.
Influenza szezonban egy hónap hosszú időnek tűnhet, azonban jelenleg egy gyorsan terjedő, halálos járvány jelenti a legnagyobb és legtöbb áldozattal járó veszélyt az emberiség számára. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint a 2009-es H1N1 influenzajárvány 284.500 ember halálát okozta világszerte.
Amennyiben a H5N1, más néven madárinfluenza vírus, egy mutáció következtében levegő útján is képes lenne terjedni, a globális halálozási arány akár a 60 százalékot is elérhetné. (Összehasonlításképpen az 1918-as spanyolnáthának nevezett nagy influenzajárvány, 2,5 százalékos halálozási arányával 50 millió ember halálát okozta a világon.) A WHO szerint egy ilyen járvány esetén az egész emberiséget be kellene oltani.
„Fennáll tehát a globális járvány veszélye, azonban a jelenlegi technológiai korlátok veszélyeztetik az amerikai hadsereg egészségét és készültségi állapotát,” áll a DARPA által kiadott nyilatkozatban, a Medicago „termeld meg saját vakcinádat” eredményeiről. „Rendkívül nagy szükség van a vakcina gyártás gyorsaságát és alkalmazkodó képességét növelő technológiai újításokra, hogy képesek legyünk válaszolni a biológiai veszélyre.”
Az influenza oltóanyagokat jelenleg tyúktojások segítségével állítják elő. Nem vicc: a kutatók egy csirkeembrióba juttatják be a vírust. A tömeges gyártás elkezdéséhez azonban hónapokra van szükség és a teljes lakosság lefedéséhez nagyon sok tojás kell. Egyes becslések szerint csak az Egyesült Államok lakosságának beoltásához egymilliárd darab tojásra lenne szükség. Egy járvány kitörésekor nem biztos, hogy ilyen mennyiségű tojás egyáltalán rendelkezésre állna.
A növényalapú oltóanyagokat ezzel szemben „vírusszerű részecskék” segítségével állítják elő, amik genetikai szinten a vírusokra hasonlítanak, viszont nem fertőznek. Nem képesek emberről emberre terjedni, de segítenek az antitest termelésben. A részecskék előállításához a tudósok lemásolják az influenzavírus DNS-ét, amit egy baktériummal ötvöznek, majd a növényt ebbe áztatják. Néhány perc áztatást követően a növény elkezdi termelni az influenza ellen harcoló részecskéket, amik az oltóanyag alapját képezik.
Az eljáráshoz leginkább a dohánycserjét használják, mivel az viszonylag gyorsan nő, azonkívül az USA évente körülbelül 450 tonnát termel belőle. Ahhoz, hogy egy dohánycserjéből oltóanyag termelő növényt hozzanak létre csupán néhány hétre van szükség. Kellő méretű telepek segítségével elképzelhető, hogy havonta 100 millió adag oltóanyagot is képesek lesznek előállítani. A tojásalapú oltóanyagok esetében, már a vakcina kifejlesztése is hónapokig tart.
Komoly influenzajárványt minden bizonnyal egy teljesen új vírustörzs idézne elő, amivel szemben a lakosság nem rendelkezik immunitással. Egy ilyen vírus ellen nem elég egyetlen oltás. A DARPA reményei szerint a növényalapú vakcinák segítségével olyan erős oltóanyagot tudnak előállítani, hogy egyetlen oltás is elég lehet az immunitás eléréséhez, így összességében kevesebb oltóanyag előállítására lenne szükség.
2009-es éves jelentésében az amerikai hadsereg hangot adott aggodalmának, hogy „[járvány okozta] nagyszámú hiányzások miatt polgári elégedetlenségi mozgalmak, felkelések alakulhatnak ki, szükségessé téve a hadsereg beavatkozását, azonban éppen a járvány miatt a hadsereg készültségi állapota is jelentősen romolhat.” A hadseregre az influenza terjedésének megállítása érdekében is számítanának a hatóságok, azonban erre csak akkor lenne képes, ha saját emberei nem esnek áldozatul a betegségnek.
Az új eljárással készült vakcinák engedélyének beszerzéséhez még hiányoznak a klinikai tesztek. Bár a H5N1 vírusnak nem létezik olyan mutációja (a laboratóriumon kívül), ami emberről emberre terjedne, a vírus minden kételyt eloszlatott azzal kapcsolatban, hogy képes erre. Akár egyetlen véletlen mutáció is elegendő lehet hozzá.
Forrás: idokjelei.hu Kattintson ide...