Életet, méghozzá egy eddig ismeretlennek tűnő baktérium fajt találtak az Antarktisz vastag jege alatt meghúzódó Vosztok-tóban, jelentette a projekten dolgozó tudós csoport. A felfedezés önmagában is hihető, az eredmények azonban még igazolásra várnak.

Az orosz kutatócsoport több évnyi fúrás után 2012 februárjában érte el a 3,5 kilométer vastagságú jégtakaró alatt megbúvó tavat, ami immár 14 millió éve teljesen el van szigetelve a külvilágtól. A fúrólyukat kerozinnal töltötték fel, hogy meggátolják a visszafagyást, ami maga is tartalmaz baktériumokat, ezáltal aggályos volt, hogy beszennyezik a tó vizét. A csapat elvileg ezt a problémát kiküszöbölte, amikor a fúrófej elérte a tavat a nyomáskülönbség hatására a kenőanyagként is alkalmazott kerozin automatikusan visszanyomódott a felszín felé, a fúrólyukba pedig a tó vize áramlott.

A fúróra fagyott vízmintákat tavaly május óta tanulmányozza Szergej Bulat csapata a Pétervári Atomfizikai Intézetben. "A minták nagyon piszkosnak bizonyultak, sok kerozinnal" - mondta Bulat, aki a tavaly októberi előzetes genetikai elemzések alapján akkor még a baktériumokat a fúrófolyadékból és nem a tóból származtatta.

Bulat azóta visszatért a DNS mintákhoz. A szekvenciákat összevetve az ismert szennyező ágensek adatbázisával 19 bakteriális fajt azonosított be. "Mindegyikük szennyeződésnek, vagy az emberi bőrről származó baktériumnak bizonyult" - mondta. Volt azonban egy huszadik faj, ami sokkal szokatlanabbnak bizonyult. A genetikai minták kevesebb, mint 86 százalék hasonlóságot mutatnak a baktériumok főcsoportjaihoz viszonyítva. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy teljesen új kategóriával állnak szemben, azonban Bulat szerint is inkább csak egy új faj lehet a mintákban.

"Ösztönző, bár nem sokat tudunk róla" - mondta David Pearce, a Brit Antarktisz Felmérés vezetője, aki szerint az lett volna inkább meglepő, ha nem találnak életet a Vosztok-tóban, mivel az organizmusok képesek akár a legszélsőségesebb közegekben is életben maradni. Pearce szerint sokkal érdekesebb az a kérdés, hogyan néz ki a Vosztokban talált élet és mennyiben tér el a többi földi élettől?

Pearce a Hodgson-tó mintáit tanulmányozta, amit csupán néhány méternyi jég választ el a külvilágtól az Antarktisz nyugati területén. Elmondása szerint az ott talált genetikai szekvenciák 25 százaléka nem mutat egyezést a DNS adatbázisokban található adatokkal, ezért egy szokatlan DNS szekvencia önmagában még nem bizonyítja, hogy a Vosztok-baktérium egy új csoporthoz tartozna. Ennek megállapításához egy hosszú, szisztematikus tesztsorozatot kell elvégezni, melynek eredményeit azután egy független vizsgálatnak is reprodukálnia kell, tette hozzá Martin Siegert, az angliai Bristol Egyetem kutatója, aki tavaly maga is megpróbált lefúrni egy másik antarktiszi tóhoz, az Ellswoth-höz, sikertelenül. Amennyiben a baktérium valóban új csoporthoz tartozik, akkor hamar tüzetes vizsgálatoknak vethetik alá. "A következő kérdés, honnan származik?" - mondta Siegert.

A kutatók szerint az élet a tó fenekén lerakódott üledékben lehet, ahol táplálékhoz jutnak, Bulat baktériuma azonban aligha kerülhetett ki abból a közegből, mivel ehhez 700 méternyi tóvízen kellett volna keresztül verekedni magát, amikor az orosz fúró áttörte a Vosztok feletti jeget. "Az egyetlen mód, hogy ezt megtudjuk, ha behatolunk a tóba és közvetlen mintavételt végzünk" - mondta Siegert, aki robotokkal vetetne mintát a tó vizéből és üledékéből.

Amerikai kutatók nemrég sikeres fúrást hajtottak végre a Whillans, egy sekélyebb szubglaciális tó esetében, ami egy jégréteg alatti tó- és folyóhálózat része, melyben ugyancsak élő mikrobákra bukkantak.

Forrás: sg.hu