A Zürichi Egyetem által végzett kutatás „bebizonyította”, hogy egy bizonyos cégekből, főleg bankokból álló csoport óriási hatalommal rendelkezik a világ gazdasága felett. A tanulmány a világ 43 060 transznacionális vállalatát és az azok közötti tulajdonosi hálózatot vizsgálta. Ennek alapján felállították a globális gazdaság magját alkotó 1318 vállalatot feltüntető „térképet”.

A kutatás megállapította, hogy a csoporton belül 147 vállalat egy szuper-egységet alkot, ami a csoport vagyonának 40%-a felett rendelkezik. Valamennyien tulajdonosai egymás cégei egy részének vagy teljes egészének. Ezek közül a legtöbb bank, a legnagyobb 20 között a Barclays és a Goldman Sachs is szerepel. A szoros kapcsolat ugyanakkor azt jelenti, hogy ez a hálózat rendkívül sérülékeny is egyben.

„Tulajdonképpen a cégek kevesebb, mint 1%-a irányítja az egész hálózat 40%-át,” mondja James Glattfelder, a zürichi Svájci Állami Intézet komplex rendszerelméleti kutatója, a PLoS One folyóiratban hamarosan megjelenő tanulmány társszerzője.

A tanulmányban leírt egyes feltételezéseket kritika is érte, például, hogy a tulajdonrészt a csoport feletti hatalommal, irányítással teszi egyenlővé. A svájci kutatóknak azonban nincs miről vitatkozni, ők csupán a természetben megtalálható rendszerek modellezésére használt matematikai képleteket alkalmazták a világgazdaságra, a 37 millió társaság és befektető adatait tartalmazó Orbis 2007 adatbázisból származó információk felhasználásával.

John Driffil, a University of London közgazdásza, makrogazdasági szakértő, a New Scientist magazinnak elmondta, hogy a tanulmány értéke nem abban rejlik, hogy megállapítja, kik is uralják a világgazdaságot, hanem abban, hogy fényt derít a világ legnagyobb cégei között fennálló szoros kapcsolatokra.

A 2008-as gazdasági összeomlás megmutatta, hogy az ilyen szoros egybefonódott hálózatok rendkívül sérülékenyek lehetnek. „Ha egy cég bajban van, a probléma továbbterjed,” mondja Glattfelder.

A kutatás még további elemzéseket igényel, de az eredmények rendkívül hasznosak lehetnek a globális vagyonhálózat gyenge pontjainak feltárásában és a jövőbeli katasztrófák megakadályozásában. A összekapcsolódások megvizsgálása arra is rámutathat, hogy az összeesküvés elméletekkel ellentétben, a cégek nem a világ feletti uralomért, hanem üzleti okból csatlakoznak a hálózathoz. [A piramis alján nem tudják mi történik a piramis tetején - Szerkesztő] A 147 cég túl sok egyéni érdeket képvisel ahhoz, hogy igazi politikai hatalommal bírjon, bár az is igaz, hogy közös érdekből képesek egyként cselekedni. A piaci reformok támogatói nagy sajnálatára az egyik ilyen közös érdek pont a változások iránti ellenállás.

Forrás: idokjelei.hu

Kapcsolódó blogbejegyzésünk itt olvasható:

Kattintson ide...