A korábban szükségesnek vélt összeg akár 90 százalékát is megtakaríthatná a NASA.

Érdekes tanulmány jelent meg a napokban a National Space Society hivatalos oldalán, amely a Hold gyarmatosítása, pontosabban az első ottani bázis létrehozása témájában osztott meg néhány újdonságot a nagyközönséggel. Az egykori NASA-vezetők, valamint űrhajósok egyéb szakemberek által jóváhagyott anyag szerint a költségek akár 90 százalékát is megtakaríthatnánk.

A kiadások egytizedére való csökkentése a NASA szempontjából valósulna meg, amit azonban kizárólag nemzetközi összefogással, valamint magáncégek bevonásával érhetnénk el. Példaként említik a SpaceX projektjét, amely mindössze 443 millió dollárból valósította meg a Falcon 9 rakéta és a Dragon űrkapszula koncepcióit, miközben a NASA számára ugyanez a feladat több mint 4 milliárd dollárt emésztett volna fel. Amennyiben sikerülne tető alá hozni a széles nemzetközi együttműködést (többek között az ESA csatlakozásával) és ebbe bevonni a területen aktív magáncégeket, az első holdbázis esetében is hasonló megtakarítást érhetnénk el.

A projekt keretében újrahasznosítható rakéták és landolóegységek kifejlesztésére lenne szükség, a további költségeket pedig a helyben megtalálható víz és jég felhasználásával faraghatnánk le. Először azt kellene megállapítani, hogy pontosan mennyi található ebből a Holdon, azon belül is a sarki régiókban, illetve hogy mennyiben lenne gazdaságos a helyi kitermelés. A mindössze 4 űrhajósnak otthont adó bázis egy ipari üzemmel egészülne ki, amely a víz lebontásával hidrogént termelne a rakéták számára (ez a Mars felé induló expedíciók munkáját is megkönnyítené, már amennyiben a Hold körül keringő utántöltő állomást hoznánk létre), az oxigént pedig maguk az űrhajósok használnák fel - 12 év alatt akár 200 megatonna üzemanyagot állíthatnánk elő.

Jelenleg mindez pusztán koncepció formájában létezik, ám a NASA számára több szempontból is előnyös lenne ennek valóra váltása, hiszen azt korábban már ők is leszögezték, hogy a Hold a hosszabb Mars-expedíciók számára is a próbakő szerepét tölthetné be, ahol az űrhajósok szert tehetnének a szükséges tapasztalatokra. A 10 milliárdos kiadás a jelenleg büdzsén belül is megvalósíthatónak tűnik, míg az eredeti összeg eleve kizárta a projekt elindulását.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...