Úgy tűnik, a jövő megérkezett. A Cyborg Projekt hamarosan olyan robotot mutat be a nyilvánosságnak, ami neuronokból növesztett emberi aggyal rendelkezik.

Kevin Warwick, ismert brit tudós úgy gondolja „egy másik ember idegrendszeréhez kapcsolódva a lehetőségek új világa nyílik meg az ember számára,” például „telefonok helyett a gondolatokon keresztül történő kommunikációval.” A „W” magazin januári számában bejelentette, hogy hamarosan bemutatja a „kiborg” technológia legújabb, „forradalmi áttörését: egy olyan kiborg robotot, ami neuronokból növesztett emberi aggyal működik.” A „kiborg” szó a „kibernetikus organizmus” kifejezés rövidítése, ami egy biológiai és egy mesterséges rendszer kombinációja, elektronikus és mechanikus robotalkatrészekkel. Warwick 2002-ben látott a „Cyborg Projekthez”, azzal a céllal, hogy „a Parkinson kór, a vakság, az ízületi gyulladás és a skizofrénia leküzdésére alkalmas módszereket találjon.”

„Hamarosan a vegyi orvoslás helyett az elektronikus orvoslás lesz az elfogadottabb,” magyarázza Warwick professzor. „Például egy fájdalomcsillapító az egész testet érzésteleníti, akkor is, ha csak a fejünk fáj, ezzel szemben az elektronikus gyógymódok célzottan a beteg területet kezelik.”

2012-re maga a professzor is kiborggá válhat

Warwick professzor a W magazinnak elmondta, hogy „nemcsak a betegek gyógyítása érdekli,” mert azt reméli, hogy „az általa kifejlesztett technológia lehetővé teszi majd az ember számára, hogy bármire képes legyen.”

Az 58 éves professzor szerint új kiborg teremtménye „30 millió agysejttel rendelkezik majd és minden nap új képességeket taníthat magának.”

Ugyanakkor a professzor elmondta, hogy „hamarosan a Cyborg Projekt harmadik fázisához is hozzákezd, aminek lényege, hogy saját agyába egy rendkívül összetett chipet ültet majd.”

A kiborgok már köztünk vannak

A kiborg technológia megszállottjai talán emlékeznek rá, hogy a Cyborg Projekt keretében Warwich professzor 100 elektródát juttatott idegrendszerébe, hogy azt összekapcsolhassa az Internettel.

A Reading Egyetem sajtónyilatkozata szerint Warwick „több sikeres kísérletet hajtott végre, többek között saját idegrendszerét az Internettel összekötve képes volt egy robotkezet, egy hangosbemondót és egy erősítőt irányítani. Ez a kiterjesztett érzéki bevitel egyik formája és az első direkt elektronikus kommunikáció két emberi idegrendszer között.”

Neil Harbisson, ír művész pedig leginkább arról vált ismertté, hogy ő igazi kiborg.

Ismertebb képességei közé tartozik, hogy hallja a színeket és az emberi látást meghaladó spektrumban lévő árnyalatokat is látja.

A művész tevékenységével kapcsolatban kiadott sajtónyilatkozat szerint Harbisson volt az első „szemborg” (eyeborg) viselő, aki „2010-ben létrehozta a nemzetközi Kiborg Alapítványt, amelynek elsődleges célja, hogy segítsen az emberek kiborggá válásában.”

Warwick jelentős áttöréseket jósol a kiborg technológiában

Warwick professzor szerint a mesterséges intelligenciával, a biotechnológiai gyógyászattal és robotikával kapcsolatos korai kutatásainak köszönheti kiborg technológiai fejlesztéseit.

A kutató ezenkívül a brit kormány által támogatott mérnöki és fizikai agytröszt vezetője is, amelynek célja „az élőkultúrás ideghálózatok elektromos aktivitásának stimulálása és értelmezése a gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével, hogy ezáltal fejlesszék a mobil robotok irányítását.”

Ehhez kapcsolódik legutóbbi kijelentése is, amely szerint lehetséges lesz egy igazi „biológiai agyat” ültetni ezekbe a „Terminátorszerű” kiborgokba, amelyek szerinte egy napon ember módjára fognak gondolkodni és viselkedni.

Míg Warwick professzor kiborg csapatának tagjai olyan orvosi áttöréseket várnak munkájuk eredményeként, amellyel idegrendszeri károsodást szenvedett betegeknek segíthetnek, kritikusaik attól tartanak, hogy fejlesztéseik egy új veszélyforrást hoznak létre az emberiség számára és amolyan modern Frankenstein-teremtményeket eredményezhetnek.

A „W” magazin 12 évvel ezelőtt írt először arról, hogy Warwich professzor egyik célja, a világ első géppé alakított emberévé válni. A Cyborg Projekt 1998-ban indult, amikor elsőként a világon kollégái mikrochipet ültettek testébe. A sebészek több üvegházba zárt mikro-processzort ültetek karjába és az általuk leadott jeleket kilenc napon át rögzítették az egyetem gépei.

„Vajon ez a szerény kinézetű angol a világ megmentője vagy romba döntője lesz? Tudását jóra vagy eddig csak „B” kategóriás filmekből ismert szörnyek létrehozására használja majd?” tették fel a kérdést kritikusai.

Egy biztos. Lehetetlent nem ismerő hozzáállásának köszönhetően rendkívüli hírnévre tett szert. Bár a szkeptikusok szerint a Cyborg Projekt inkább reklámfogás, mint igazi tudományos munka, a Harvardon, a Stanford és MIT egyetemeken a professzor munkája továbbra is a tananyag része.

Forrás: idokjelei.hu