Ez pedig jól szerepelt, bár további finomításokra lesz szükség.

Az űrkutatás, valamint a távolabbi jövőben tervezett hosszabb küldetések szempontjából kiemelten fontos, hogy rendelkezésünkre álljon egy megfelelő navigációs rendszer, amely lehetővé tenné a félig-meddig önálló helymeghatározást. A NASA tesztje sikeres volt, így elérhetőnek tűnik a galaktikus GPS létrehozása.

Az amerikai ügynökség illetékesei a napokban tartottak beszámolót a november első felében végrehajtott tesztről, amelyre a Nemzetközi Űrállomáson került sor. Ennek során az 52 kisebb röntgen-teleszkópot alkalmazó, egy mosógép méreteivel vetélkedő NICER, valamint a szükséges szoftvert ehhez társító SEXTENT dolgozott együtt, hogy egy 10 mérföldes hibahatáron belül meghatározzák az ISS pozícióját. Ez 8 óra alatt sikerült is, a hibahatárt pedig a teszt hátralévő részében nem is lépte túl a rendszer, így a jelek szerint valóban létrejöhet a GPS galaktikus változata, amely azonban távoli pulzárokra, vagyis gyorsan pörgő neutroncsillagokra, pontosabban az általuk kibocsátott fényre támaszkodik.

A SEXTENT eredetileg még a SpaceX Dragon kapszulájával utazott az ISS-re tavaly júniusban, ezt követte a novemberi teszt, amely igazolta, hogy valóban alapozhatunk a néhány milliszekundum periódussal forgó pulzárokra. Ezekből mintegy 200 áll rendelkezésünkre, a nagy előny pedig az eddig használt DSN és az európai ESTRACK csaknem teljes kiváltása, vagyis nem lenne akkora szükség a felszíni antennák kiterjedt hálózatára, a folyamatos kommunikációra, ezzel egy időben pedig megvalósulhatna a nagyjából önálló navigáció, hiszen a pulzárok fényére támaszkodva, háromszögeléssel meghatározható az űrben nagy sebességgel közlekedő objektum pozíciója, ami később nagyban segíthetné a Naprendszer benépesítését, vagy legalábbis a jóval gyakoribb közlekedést.

A szakemberek a közeljövőben szeretnék még tovább pontosítani a rendszert, 5 mérföldre szorítva le a hibahatárt.

Forrás: sg.hu / gameon.nasa.gov