Görögországban június 17-én újból országgyűlési választásokat tartanak. A görög lakosság már a korábbi választáson kinyilvánította, hogy nem kér a hitelből és megszorításokból, így ezúttal az uniós vezetés fog az alábbi forgatókönyvek közül egyet kiválasztani.

1. Az Új Demokrácia kis fölénnyel, de megnyeri a választásokat. A győztes párt 50 plusz mandátuma lehetővé teszi az Új Demokrácia és a Pasok együttes kormányalakítását. Az IMF delegációja újraütemezi az athéni utazásokat, a görögök nem csak titokban, hanem hivatalosan is pénzt kapnak. A görög adósság fedezetéül el kell adni a maradék állami vagyont. A külföldi befektetők fellélegeznek, a görög részvények szárnyalnak. Az állami vagyont eladják, amiből 3 hónapra meg van oldva a hiteltörlesztés. A kormány elfogadja a megszorításokat, tovább nő a munkanélküliség, százezrek kerülnek utcára a bedőlt hitelek miatt, egyre több öngyilkosságról hallani. Az utcán tömeges tüntetések, letartóztatások, a hatalom a tüntetők tömegét és a rendfenntartó erőket könnyedén egymás ellen fordítja, ami lehetővé teszi a falakon belül a békés, zavartalan törvényalkotást. Papíron minden rendben van.

2. A Radikális Baloldal (Syriza) megnyeri a választásokat. Szélsőbaloldalinak nevezett kormánykoalíció jön létre. A bankokat államosítják, majd a hangulatkeltést követően a Syriza vezetője bejelenti, hogy Görögország romokban heverne ha kilépne az eurozónából. Ciprasz azonnal Brüsszelbe utazik és újratárgyalja az IMF-hitelt. Görögország kedvezőbbnek mondott feltételekkel megkapja az újabb hiteleket. Az első év során nyilvánvalóvá válik, hogy a vezető politikusokat megvesztegették. A Syriza folyamatosan veszít tömegbázisából, de nincsenek nagy kormányellenes tüntetések, mert a támogatók csak hullámokban szembesülnek a kialakult helyzettel. A vezető politikusok nyilvánvaló korrumpálása lassan a szélsőjobboldal malmára hajtja a vizet. Az Arany Hajnal támogatottsága megnő, a tömegek energiáját leköti a bevándorlók elleni utcai fellépés, ami nemcsak zsákutcát jelent, de lehetővé teszi a hatalom számára, hogy a tömegekre nagyobb hatással lévő személyeket sorban kivonja a forgalomból. Görögországban felszínes baloldali-jobboldali ellentét bontakozik ki, ami a politikailag aktív lakosság energiáinak lekötését szolgálja.

3. A Radikális Baloldal (Syriza) megnyeri a választásokat. Szélsőbaloldalinak mondott kormánykoalíció jön létre. A választási győzelem ténye pánikot teremt az eurozónában. Az egyre gyorsuló tőkekivonás miatt a bankok fizetésképtelenné válnak, a bankpánik miatt a készpénztartalék elfogy annak ellenére is, hogy az EKB titokban pénzeli a görög bankokat. A külföldi befektetők kerülik az országot, hazai befektetők nincsenek. A kormány akarata ellenére is elkerülhetetlenné válik az eurozónából kilépés. Államosítják a bankokat, de a saját fizetőeszköz kibocsátása túl időigényes, emiatt egy az EKB által nyomott pénznemben készpénzhitelt vesznek fel. Hívják azt akár drachmának, akár görög eurónak, Görögország továbbra is pénzügyi kontroll alatt van tartva. Az új pénznem nyomás alá kerül, a hazai vállalkozások sorra csődbe mennek, több-százezren válnak munkanélkülivé és kerülnek utcára a bedőlt lakossági hitelek miatt. A pénzügyi káoszban a szolgáltatók is fizetésképtelenné válnak, majd csődbe mennek. A fél országban nincs áram és fűtés, a kormány bejelenti hogy szükségállapot van. Soros György rámutat Görögországra és bejelenti, hogy ez vár mindenkire, aki elhagyja az eurozónát. A média ennek ismételgetésébe kezd, az uniós vezetés példát állít Görögországgal. Az eurozóna lakossága ezzel félelemben van tartva, és így a többség elfogadja a nemzeti önrendelkezés feladását, mondván hogy nincs más út. Félelem és a pánik közepette hozzák létre az Európai Egyesült Államokat, ami a további működésre is rányomja bélyegét.

4. A Radikális Baloldal (Syriza) megnyeri a választásokat. Szélsőbaloldali jellegű kormánykoalíció jön létre, ami felmondja az IMF-hitelszerződést és államosítja a bankokat. Mivel a kormány mozgásterét korlátozzák az alacsony bevételek és a bankok pénzhiánya, kényszerből saját fizetőeszköz bevezetése mellett döntenek. Az átállás ideje alatt az általános életszínvonal látványosan hanyatlik, vállalkozások tömegei mennek csődbe és drasztikusan növekszik a munkanélküliség. Az új pénznem nyomás alá kerül, az import-export viszonyok felborulnak, ami sorban fizetésképtelenné teszi a szolgáltatókat is. Összeomlik az országos energiaszolgáltatás, a kormány államosítja az energiaszektort, és a nyugatellenes partnerekkel kezd tárgyalásokba, akiknek ez ideális lehetőség a gazdasági terjeszkedésre. Mivel az ország kicsúszik az ellenőrzés alól, az új pénznem folyamatosan támadás alatt van tartva, és az EU Görögországgal állít példát, hogy a félelem az eurozónában tartsa a többi tagállamot. Emiatt (mások szerint ennek ellenére) a befektetők pánikrohama tovább rombolja a perifériaállamok gazdaságait. A perifériaállamok sorban kapják a hiteleket a bankrendszer mentésére, több országban egyszerre, lassan bontakozik ki a görög forgatókönyv. A központosított európai állam létrehozására nincs elég politikai akarat, a tagállamok helytartó-jellegű politikusai is ellenállást mutatnak, emiatt az első és legfontosabb dolgokat valósítják csak meg, vagyis központi ellenőrzés alá kerül a bankrendszer, a tagállamok nem vehetnek fel önállóan hiteleket, a befektetők megnyugtatása miatt központosítják a betétbiztosítást. Az újabb hitelek és a kifizetett veszteségek hulláma rákényszeríti az EKB-t a pénznyomásra, az euró fokozatosan veszít értékéből, ami csak tovább gerjeszti a folyamatot. Ez a változat kínosan lassú, de biztos felbomlást hoz, ami első körben csak az európai gazdaság visszaesésében fog megnyilvánulni. A felbomlás időszaka alatt politikai leszámolások hulláma söpör végig a tagállamokon, igyekeznek vezető pozícióba hozni a föderális államot támogató politikusokat.

5. A választások meghiúsulnak. Erre több lehetőség is van, ezek: a szakszervezetek ellenállása, alacsony választási hajlandóság, mandátumszám alapján a kormányalakítás lehetetlensége. Ez esetben megnő egy katonai puccs lehetőségének esélye. Mikor az utóbbi két év során sorozatosan cserélték le a rendőr, majd katonai vezetőket Görögországban, az egyértelműen a jövőben Görögországra nehezedő teherrel szembeni ellenállás ellehetetlenítése volt, ami valószínűsíti, hogy Görögország helyzete nem a gazdasági viszonyok miatt egyre rosszabb, hanem az uniós vezetés célzottan a föderális állam létrehozása előtti pánikkeltés jegyében alakította a görög helyzetet úgy, ahogyan. Ebben az összefüggésben egy katonai puccs Görögországban akkor következik be, ha az életszínvonal látványos csökkenése, a mesterségesen kialakított egyre rosszabb gazdasági viszonyok nem elég indok ahhoz, hogy az európai lakosság félelmében elfogadja a föderális államot. Ez esetben egy katonai puccs az országra szabadított terrorral párosulna, hogy ennek okán megint csak rá lehessen mutatni Görögországra, “ez történik abban a tagállamban, ami kilép az eurozónából”. Mivel az elmúlt évek során az EU-ellenes személyeket eltávolították a katonai vezetésből, ezért ha egy katonai puccs “legitim” módon jön létre (a katonaság az ilyen helyzetekre adott felhatalmazásával élve az elszabaduló káosz megelőzése miatt veszi át az irányítást) az esetben emlékezni kell arra, hogy az uniós érdekeltségek megtisztították a katonai vezetés, tehát bármilyen humanitárius helyzet is áll elő ennek okán Görögországban, vagy bármilyen rendszer jön létre, az közvetlen Brüsszel ellenőrzése alá tartozik, és közvetlen az EU vezetés a felelős a politikai leszámolásokért, civil halálesetekért, tömegbe lövetésekért.

Forrás: jovonk.info