Etiópia a hétvégén megkezdte az áramtermelést a Níluson található Grand Ethiopian Renaissance Dam nevű létesítményen, azaz a Nagy Etióp Reneszánsz Gáton.

Ez újabb mérföldkő a hatalmas és ellentmondásos projektben, amely miatt már évek óta puskaporos a levegő a Nílus-menti államok között – diplomáciai értelemben mindenképp, de olykor azon túl is. Kérdés, hogyan alakul most a három leginkább érintett állam helyzete és viszonya.

A 4,6 milliárd dolláros (mintegy 1400 milliárd forint) beruházásból épülő, az "etióp megújulás" ipari szimbólumának szánt Grand Ethiopian Renaissance Dam (GERD) a tervek szerint Afrika legnagyobb vízi erőműve lesz. Emellett azonban a kontinens egyik legellentmondásosabb projektje is, hiszen már a munkálatok 2011-es megkezdése óta, azaz tizenegy esztendeje okoz súlyos politikai viszályt a régióban.

Az etiópiai kormány Egyiptommal és Szudánnal folytatott heves vitájának középpontjában a Nílus vizének elosztása áll.

Az etióp fővárostól, Addisz-Abebától 500 kilométerre északnyugatra épülő kolosszus – ha egyszer teljes kapacitással munkába áll –, akkor rekordszámba menő, 5000 megawatt kapacitással termeli majd a villamos energiát, és az erőmű révén Etiópia jelentős energiaexportőrré válhat a térségben (ez a kapacitás így is csekélyebb, mint az eredetileg tervezett 6500 megawatt). De míg Addisz-Abeba szerint a gát alapvető fontosságú az etióp gazdasági fejlődés előmozdításához, addig Kairó – amely vizének mintegy 97 százaléka a Nílustól függ – egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a gátat. Szudán pedig attól tart, hogy saját gátjai sérülhetnek, ha nem születik megállapodás a GERD működéséről, és az átengedett víz mennyiségéről.

Bár Etiópia határozottan visszautasítja a vádakat, miszerint a nílusi tározó szomjúságra ítéli majd Egyiptom és Szudán népét, a szakértők szerint a gát teljes üzembe állítása után biztosan csökken majd az Egyiptomig eljutó vízmennyiség, amely így sok millió egyiptomi és szudáni megélhetését veszélyezteti.

A két állam már régóta szorgalmaz egy kötelező érvényű megállapodást a tározó feltöltésével és üzemeltetésével kapcsolatban, de Addisz-Abeba egyelőre elzárkózik ettől, és az Afrikai Unió által támogatott tárgyalásokon sem sikerült áttörést elérni az ügyben. Nem sikerült ugyanis aláírni a gát víztározójának feltöltését és a működést szabályozó háromoldalú megállapodást. Etiópia elutasítása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem tudta tavaly napirendre venni az ügyet.

Egyiptom egy 1929-es szerződés alapján jogot formál a Nílusra, ami Kairónak vétójogot ad minden, a folyón megkezdett építési projekttel kapcsolatban. Egy másik, 1959-es szerződés pedig 66 százalékra emelte Egyiptom részesedését a Nílus vizéből, Szudánét pedig 22-re, legalábbis Kairó szerint. Mivel Etiópia nem részes fél ezekben a szerződésekben, ezért Addisz-Abeba azt állítja, nem kötik a fenti egyezmények.

Azzal pedig, hogy Etiópia a hétvégén megkezdte az áramtermelést a Níluson található gáton, a milliárdos projekt egy újabb mérföldkőhöz érkezett.

A vasárnapi ünnepélyes termelésindítási eseményt Abiy Ahmed miniszterelnök "egy új korszak születéseként" jellemezte, és kijelentette, hogy a projekt elengedhetetlen Afrika második legnépesebb országának villamosítása és fejlesztése szempontjából. Kairó azonban elítélte a hétvégi indulást, és az egyiptomi külügyminisztérium kijelentette, hogy Addisz-Abeba „továbbra is megsérti" a három nemzet által 2015-ben aláírt, a projektre vonatkozó elvi nyilatkozatot.

A 13 turbina közül jelenleg csak egy működik, amelynek teljesítménye 375 megawatt.

A második elindítása néhány hónapon belül indul. A gát várhatóan 2024-re készül el teljesen, bár hatalmas tározójának feltöltése már 2020-ban elkezdődött. A tározó teljes kapacitása 74 milliárd köbméter, amelyből 2021-re 13,5 milliárd volt a cél. Tavaly júliusban az etióp kormány azt mondta, hogy elérte ezt a célját az energiatermelés megkezdéséhez, a hétvégi avatóünnepségen azt viszont nem voltak hajlandóak elárulni, hogy eddig összesen mennyi vizet gyűjtöttek össze, és mi a cél a következő esős évszakra. Ezek az információk pedig alapvetően befolyásolhatják Egyiptom és Szudán helyzetét is, azaz sok millió lakosukét és gazdasági teljesítményüket – végső soron az egész térség helyzetének alakulását.

Forrás: origo.hu / MTI / africanews.com

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 56 700 530 megtekintés

Videó: 33 669 852 megtekintés

Látogatók

Összesen5589797

Jelenleg az oldalon

3
Online

Interreg CE1013 REFREsh