Illúziókban ringatta magát, aki úgy vélte, hogy az ECB beavatkozását sejtető augusztus eleji Draghi-nyilatkozat után kialakult viszonylagos piaci nyugalom tartós lehet. A következő hetek a felszín alá került korábbi feszültségek újabb kiéleződését hozhatják.

Az ECB arra készül, hogy világossá tegye, milyen feltételek teljesülése esetén kész beavatkozni a spanyol és az olasz kötvénypiacon, ahogy azt Mario Draghi, a bank elnöke elhíresült nyilatkozatában − amelyben arról beszélt, hogy mindenáron megvédik az eurót − augusztus elején gyakorlatilag megígérte. Ez felszínre hozhatja az elmúlt hetekben háttérbe szorult ellentéteket, mivel a spanyol és az olasz kormány ellenáll a nyomásnak, amely a további nemzetközi segítségért cserébe újabb megszorításokat várna el tőlük − hívta fel a figyelmet a Dow Jones.

Madrid a hét végén jelezte, hogy csak az ECB feltételeinek ismeretében hajlandó újabb uniós támogatást kérni, miközben néhány hete arról volt szó, hogy előbb ezt kell tennie, csak azután segít az ECB. Csakhogy fogy az európai közösség türelme a kisegítendő államokkal szemben: a donor országok közvéleményében egyre erősödik az az érzés, hogy a támogatásukra fordított összegek csupán az ablakon kidobott pénzt jelentenek. A német és a finn kormány, illetve a Bundesbank tegnap ismét világossá tette, hogy nem akarnak újabb engedményeket adni a görögöknek. A piacon eközben az ECB kötvénypiaci beavatkozásáról szóló találgatások hatására héthetes mélypontra, 6,23 százalékra esett a tízéves, illetve május 8-a óta nem látott szintre, 3,36 százalékra a kétéves spanyol kötvények hozama. A bank cáfolta, hogy spanyol állampapírok vásárlására készülne − jelentette a Bloomberg.

A következő hetekben kritikus helyzetek sora követi egymást: a német alkotmánybíróság nyilvánosságra hozza döntését arról, hogy megfelel-e az ország alaptörvényének Németország részvétele az eurózóna állandó stabilitási alapjában (ESM). A görög kormánynak elő kellene állnia azzal, hogyan csökkenti 11,5 milliárd euróval a 2013-as és a 2014-es költségvetés hiányát. Az EU−ECB−IMF trojkának le kell tennie az asztalra jelentését a görög segélyprogram végrehajtásáról, amelynek tükrében a donor országok és szervezetek eldöntik, folytatják-e az ország támogatását.

A múlt héten kiszivárogtatták, hogy Athén két évvel meg akarja hosszabbíttatni a nemzetközi támogatás futamidejét, és mint tegnap kiderült, ehhez le akarja tenni az asztalra a 11,5 milliárdos csomagot. A koalíciós pártok megállapodtak a nyugdíjak újabb, 2010 óta negyedik csökkentéséről, ami nem érintené a havi 700 euró alatti kis nyugdíjakat. A nyugellátások ezzel három év alatt összesen 40 százalékot veszítenének értékükből. Emellett 30-35 százalékkal mérsékelnék az állami vállalatoknál dolgozók bérét, így a 31 ezer eurós éves átlagbér 21 ezerre csökkenne − írta az athéni Ekathimerini. Így összesen tegnap délutánig 10,8 milliárd eurót tudtak összehozni a 11,5 milliárdból.

Forrás: napi.hu