http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/4388-1-7-millio-fajlhoz-ferhetett-hozza-snowden#sigProIdfee4315ba8
Egy olcsó és könnyen hozzáférhető szoftver, egy un. webbejáró segítségével jutott hozzá nagy mennyiségű információhoz az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtését leleplező Edward Snowden - írta vasárnapi számában hírszerzési forrásokra hivatkozva a The New York Times.
A webbejáró (web crawler vagy spider) olyan automatizált program, amelyet keresésre, tárgymutató készítésére és weboldalak támogatására szoktak alkalmazni. A robotprogram weboldalról weboldara "kúszik", követi a linkeket és mindent lemásol, ami az útjába akad. A Moszkvába szökött Snowden ellen folytatott nyomozás arra a következtésre jutott, hogy az NSA-nél külső alkalmazottként dolgozó informatikus egy ilyen - egyelőre ismeretlen típusú - webbejáró segítségéve "kaparta össze" a később kiszivárogtatott információkat. Az amerikai hírszerzés képviselői a múlt héten úgy nyilatkoztak, hogy az informatikus mintegy 1,7 millió fájlhoz férhetett hozzá.
A lap szerint a megállapítás megdöbbentő, mert az NSA egyik feladta az, hogy a katonai és a hírszerzési komputereket megvédelmezze - az Oroszország és Kína által végrehajtott "kifinomult kibernetikai támadásoktól". Snowden "bennfentes támadása" azonban elmaradt ettől a minőségi szinttől és az ügynökség elvben képesnek kellett volna legyen arra, hogy könnyen kiszűrje. Főleg azért, mert webbejárót az NSA rendszerein szinte sosem alkalmaznak. Mi több, Snowden csaknem három évvel a WikiLeaks-kiszivárogtatásokat követően járt sikerrel, amikor is sokkal kevésbé érzékeny anyagok tömegéhez jutott hozzá hasonló eljárással Chelsea Manning (korábbi nevén Bradley Manning).
A lap által megszólaltatott szakemberek szerint Snowden hamar lebukott volna, ha az NSA Fort Mead-i (Maryland állam) központjában próbált volna meg nagy mennyiségű adathoz hozzáférni, de ő a Dell, majd a Booz Allen Hamilton alkalmazásában dolgozott az NSA hawaii kirendeltségén, amelyet még nem láttak el a legkorszerűbb biztonsági rendszerekkel. Snowden feladatköréhez minden esetre hozzátartozott a rutinkarbantartás is, amelynek keretében egyebek között a komputerrendszerről, biztonsági tartalékinformációt (backup) tölthetett át helyi szerverekre.
A nyomozásnak azt még nem sikerült megállapítania, vajon Sowden szándékosan helyezkedett-e el az NSA gyengébb védettségű hawaii egységénél, avagy véletlenül került oda. A vizsgálatot folytató szakemberek szerint Snowden kollégái és felettesei jelszavaihoz is hozzáférhetett.
Ettől függetlenül hamarosan eljárást indíthat a német szövetségi legfőbb ügyészség az NSA ellen. A Berliner Zeitung hétvégi számában közölt értesülés szerint tíz napon belül elindulhat a leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenységének német vonatkozásait vizsgáló nyomozás. A kormány megakadályozhatja az eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy az súlyosan sértené az ország külpolitikai érdekeit. A külügyminiszter és az igazságügyi miniszter azonban a napokban megállapodott abban, hogy a kormány nem él ezzel a jogával - írta a Berliner Zeitung és testvérlapja, a Frankfurter Rundschau. Arra nem tértek ki, hogy a legfőbb ügyészség az NSA feltehetően német állampolgárokat is érintő adatgyűjtő programjait, vagy pedig a német kormányzatot érintő tevékenységét fogja vizsgálni.
A nyomozóhatóság szóvivője a beszámolóra reagálva közölte, hogy még nem hoztak végleges döntést az eljárás megindításáról. Az NSA volt informatikusától, Edward Snowdentől származó titkos minősítésű ügynökségi dokumentumok alapján az amerikai szolgálat legkésőbb 2002-től megfigyelte a német kancellár, vagyis Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel mobiltelefonját. A leleplezés feszültséget keltett a német-amerikai kormányzati kapcsolatokban. Berlin szerint az ügyből tanulva megállapodást kell kötni az egymás elleni kémkedés tiltásáról, Washington viszont elutasítja ezt a kezdeményezést.
Forrás: sg.hu / MTI