Az új, „birtokháborítási törvényként” emlegetett, HR 347. számú törvényjavaslat, a Védett Szövetségi Épületekről és Területfejlesztésekről, hamarosan beiktatásra kerül, már csak az elnöki aláírás hiányzik hozzá. A törvény büntetendő cselekménynek minősítene számos tiltakozó megmozdulást.

Kimondja például, hogy aki tudatosan, „törvényes felhatalmazás nélkül behatol egy védett épületbe vagy területre, azzal a szándékkal, hogy akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését, illetve rendzavarást követ el a védett épületekben, területeken, illetve azok közelében” vagy „akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését,” pénzbírsággal sújtható illetve „nem több mint 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntethető.”

A törvény számos kérdést vet fel, azonkívül nem határozza meg, mit jelent a „kormány és a kormányhivatalok munkájának akadályozása vagy megzavarása,” és azt sem tudni mit ért a „kormány munkája és a kormányhivatalok működése” alatt. A homályos fogalmazás lehetővé teszi, hogy a kormány elfojtsa a tiltakozó megmozdulásokat és korlátozza a szólás szabadságát, mint például a közelgő NATO és G-8-as csúcstalálkozók idejére szervezett tüntetések esetében. Tehát a törvény értelmében az alkotmányban rögzített szabadságjogokat a „kormány munkája” közben nem lehet gyakorolni.

„Ez a törvény lehetővé tenné, hogy a szövetségi rendfenntartó erők a tiltakozó akciók résztvevői ellen vádat emeljenek és büntetőjogi bírságot vagy büntetést, akár 10 évig terjedő szabadságvesztést szabjanak ki rájuk,” írja a Salon.com. „A HR 347 törvény tálcán kínálja a visszaélések lehetőségét. A New York-i rendőrség például minden jel szerint úgy véli, hogy egy tüntetés filmezése illetve fotózása rendbontó magatartásnak minősül.”

Az a tény, hogy mindössze három szenátor szavazott a törvény ellen ékes bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok mindkét politikai pártja ugyanannak az éremnek a két oldalát képviseli.

Ez az újabb törvény szorosan követi a határozatlan idejű fogva tartásról szóló vitát és a legfőbb ügyész legutóbbi felvetését, miszerint az amerikai elnöknek jogában áll elrendelni amerikai állampolgárok kivégzését, bármiféle bizonyíték nélkül.

Ilyen tempóban a szólás szabadsága rövid idő alatt régmúlt idők emlékévé válhat.

Forrás: idokjelei.hu